Mivel sosem volt az a diétázós, vékony típus, és nagyon szeretett enni, Sára sokat hízott az évek során. A felszaporodott kilók viszont jó ideig nem zavarták, a testi problémák ellenére sem.
"Gyerekkorom óta nem vagyok nádszál típus, de sokakkal ellentétben engem nem igazán zavart a súlyom. Voltak 2-3 napos fellángolások, amikor elhatároztam, hogy le kéne fogynom végre, de ahogy jöttek, úgy el is múltak. Jól éreztem magam a bőrömben, és sokáig nem érdekeltek a szép lassan felkúszó kilók. Emellett nagyon fiatalon mentem férjhez, és 22 évet éltem le egy olyan házasságban, ahol mindennapos volt a lelki terror. Most már tudom, hogy akkor az evésbe menekültem, ezzel oldottam a stresszt. 2000-ben jött az első változás, amikor elköltöztem a volt páromtól, és megnyugodtam, de mivel az étkezési szokásaimon nem változtattam, nem is fogytam. Akkoriban kezdtem ülőmunkát végezni, amitől még a lábam is elkezdett fájni. 2004-ben pedig összeköltöztem a mostani párommal, és elkezdtünk egymást kedvéért enni. Ő élvezte az általam készített ételeket, én meg azt, hogy ő jókat tud enni. Csak míg ő 10 kilóval lett több, addig én 30-35 kilóval. Egyre nehezebben mozogtam, dülöngélve jártam, mint a medve, 100-200 méter séta után begörcsölt a lábam, és fulladtam."
2010-ben, 150 kilósan aztán Sára észbe kapott, és azonnal le akart fogyni. Először viszont rossz módszert választott hozzá, ami nem is hozott sikert - az újságkihordás azonban igen.
"Eljött 2009 és akkor már 148-150 kg közt mozogtam, no ekkor jött az első pánik. Mikor már nem tudtam a 150 kg-os szobamérlegen megméredzkedni, a tápboltba mégis szégyelltem volna bemenni a mérlegre, és a testi tünetek is egyre rosszabbak voltak, igencsak megijedtem és tudtam, tennem kell valamit. Ráadásul van egy tündéri unokám is, akit szeretnék látni felnőni. Első utam a háziorvoshoz vezetett, aki azt mondta, ne egyek és lefogyok. Megköszöntem, azóta másik háziorvosom van. Elkezdtem utánaolvasni, mit lehet tenni ilyenkor, és megrendeltem egy doboznyi csodapirulát. Bár az eszem is tudta, hogy nem ez a járható út, hozzákezdtem, és le is ment gyorsan vagy hat kiló, de szép lassan vissza is jött. Talán ha akkor elkezdek mozogni mellette, akkor meg tudtam volna tartani az új súlyomat, de nem tettem. Eljött a december, a faluban újságkihordót kerestek, itt volt a lehetőség a mozgásra, ami alól nincs kibúvó. A családom viszont ellenezte, mondván, nem fogom bírni fizikailag, így kisebb csata árán ugyan, de meggyőztem őket, és megegyeztünk, hogy ha nem tudom már tovább csinálni, akkor abbahagyom. Tudtam, hogy rendszeres mozgás nélkül nem tudok lefogyni, s bár nehezen indult, napról napra könnyebben ment a tekerés a biciklin, ezért nem adtam fel."
ADJ ERŐT MÁSOKNAK! TE HOGYAN FOGYTÁL LE? |
Azt az évet Sára az életmódváltással kezdte, aminek meg is látszik az eredménye, hiszen negyven kilótól már megszabadult.
"2010. január másodikán indult el az életmódváltásom. Nagyon sok utánaolvasás után megpróbáltam a magam számára legmegfelelőbb módszert kiválasztani. Elméletben már profi fogyásszakértő voltam, és megpróbáltam a tudásomat a gyakorlatba is átültetni. Annyira ismertem magam, hogy tudtam, ha elkezdek magamnak külön főzni, akkor gyorsan feladom. Ezért megpróbáltam az egész család étkezését megreformálni, egyre kevesebb burgonya és tészta került az asztalra, helyette jöttek a főzelékek, saláták, párolt zöldségek. Emellett kiiktattam a cukrot, és elkezdtem durumlisztet és -tésztákat használni. Mivel a család mindenevő, ebből nem lett probléma. Mellé még nagyon odafigyeltem az adagokra is, fokozatosan csökkentettem a megevett étel mennyiségét, naponta többször, keveset ettem. Így, mivel szerintem nem diétáztam, nem is volt nehéz betartani. Mellette minden reggel két óra hosszat ültem a kerékpáromon heti hatszor, nem volt kibúvó, az újságot ki kellett hordani, ha esett, ha fújt. Még most is hallom a meredt izmaim ropogását, és érzem a húzódásukat. Az első hónap nem volt könnyű, de szép lassan egyre könnyebb lett. A mérleg nem igazán volt a barátom, április elejére mozdult meg, akkor már meg tudtam méredzkedni, 149 kg-mal kezdődött. Utána a rendszeres mozgás hatása és az étkezések kontrollálása, az ételek megreformálása meghozta a kívánt eredményt, bár nem volt látványos, mivel csak havi 3-4 kilogramm ment le. De most már csak 110 kilogramm vagyok."
Sosem késő elkezdeni a fogyókúrát, hiszen Sára is lassan, de biztosan lett egyre karcsúbb, mára már egyre csinosabb, és dicsérő szavakat is kap.
"A fogyókúrám elkezdése után jó 14 hónappal kezdtek jönni az első elismerő szavak, amik nagyon jólestek. Igazán követőim nincsenek, mivel túlsúlyos ismerőseim eddig még csak elméletben fogynak, mit anno én. A 62-es méret után nagyon jó az 50-es méretű ruhákat felvenni. Elkezdtem egyre csinosabban öltözködni, sőt itthon is igyekszem a szabadidős, pólós összeállítást mellőzni. A párom szerint hiú lettem, de ez nem baj. Végre foglalkozom magammal, van kedvem kimozdulni itthonról, és büszke vagyok magamra. Azt gondolom, a fogyókúrát elkezdeni sosem késő, türelem kérdése az egész. Biztos, hogy az enyém nem egy gyors módszer, de az idő múlásával egyre látványosabb. Jóleső érzés bezsebelni a dicséreteket, és látni magamat egyre csinosabban. Már csak 20 kg van hátra! Innen is kívánok nagyon sok erőt és kitartást minden sorstársamnak!"
Elindult az Ez zsír! fogyókúrás- és életmódprogramunk! REGISZTRÁLNI SZERETNÉK! Csatlakozz hozzánk iWiW-en és Facebookon! |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.