Az a fránya kudarc! Mit kezdjek vele?

Tény, hogy a mai iskolarendszerünk alapvetően a tanulók teljesítményét méri, pedig egy osztályzat a tananyagról és a pedagógus munkájáról egyaránt szól. Annak a gyereknek, aki szeretne jól teljesíteni, de valamiért a vágyottnál rosszabb osztályzatot kap, kudarcélménye lesz. Azok a gyermekek, akik túlsúlyosak, vagy szemüvegesek, tanulási nehézségekkel küszködnek, vagy nehezebben tudnak beilleszkedni, mint a társaik, visszahúzódók, izgulósak, könnyen válhatnak kiközösítés tárgyává – és ez sok kudarcélményt okozhat a számukra is. De mi magunk, szülők is gyakran elkövethetünk hibákat: hajlamosak vagyunk többet képzelni a gyermekünk tehetségéről és ezért magasabb mérce elé állítjuk, ez pedig szintén sorozatos kudarcélményt okozhat a gyerekben.

A kudarcot tudni kell feldolgozni

Ezeknek a kudarcoknak a feldolgozatlansága oda vezethet, hogy a gyermekek elhiszik magukról, hogy csak erre képesek. Ha megfelelő módon és minőségben tudják a gyermekek az érdekeiket képviselni és az érzelmeiket kezelni, akkor van esély arra, hogy a gyermekek boldog felnőttekké váljanak, akiknek rendezett a magánéletük és megtalálják a helyüket a munkában is.

Ha segítünk a gyerekünknek feldolgozni a kudarcélményeit szülői példamutatással vagy úgy, hogy részletesen átbeszéljük, hogy pontosan mi is történt az adott szituációban, mi az, amit másképpen is csinálhatott volna, és legközelebb hogyan viselkedjen egy hasonló helyzetben, felnőttként sokkal könnyebben fog megbirkózni a kudarcokkal. Sokan azonban még felnőttként sem tudnak uralkodni az érzelmeiken, ami gyakran konfliktust eredményez. A 2008-as pekingi olimpián például volt egy taekwondós, aki nekirontott a bíróknak, és olyan olimpikon is, aki földre dobta a bronzérmét és otthagyta az eredményhirdetést, mert nem bírta elviselni, hogy nem aranyérmet akasztottak a nyakába.

Agyban is fel kell készülni

A gyerekek esetében leginkább a szülők vagy a pedagógusok segíthetnek a kudarcélmények feldolgozásában, de léteznek már speciális tréningek gyerekek és felnőttek számára is, amivel könnyedén megtanulható, hogy hogyan, milyen technikákkal csökkenthető a leghatékonyabban a stressz, és amelyekkel megelőzhető a kritikus pillanatban történő leblokkolás.

Gazdag Enikő pszichológus szerint a következő trükkök mindenképpen segítségünkre lehetnek:

1. Fő a pozitív gondolkodás - nézzük meg, mi a pozitív oldala annak, ami történt velünk!

2. A szülői példamutatás a legfontosabb! Ha például a gyerek fekete pontot kap, biztosítsuk affelől, hogy ez mindenkivel megesik, mi magunk is sokszor kaptunk fekete pontot, amikor gyerekek voltunk, mégis van két-három diplománk. Gondoljunk csak bele: egy alkoholista szülőnek sokszor a gyermeke is alkoholistává válik, hiszen a gyerek az alkoholfogyasztást látja a konfliktuskezelés, problémamegoldás elsődleges eszközének. Éppen ezért felnőttként ilyen esetekben ő maga is az alkoholhoz fog nyúlni akkor, ha nehézségeket sodor az útjába az élet.

3. Felnőttként az elsődleges dolog, ha kudarc ér bennünket, hogy nézzünk magunkba, az önismeret ilyen szempontból ugyanis elengedhetetlen. Nézzük meg, mi az, amit elrontottunk, és legközelebb hogyan tudjuk majd ezket a szituációkat elkerülni.

Ne válj kudarckerülővé!

Aki úgy érzi, hogy sok pofont kapott az élettől, hajlamosabb kerülni a kihívásos helyzeteket, szeret háttérben maradni. Mindez nem baj, ha később valahol megtalálja a helyét a gyermek, és boldogul az életben. Sokan azonban megragadnak a kudarckerülés szintjén, lemondóvá válnak, hajlamosabbak a pesszimizmusra. A saját életüket nem lehetőségnek, inkább sorscsapásnak tekintik.