Csonka András: Anyu, ugye, hallasz? Soha nem lehettem olaszos arcélű filmsztártípus

Szia, anyu! Na jó, nem játszom meg magamat, és pláne neked nem adom be, hogy megváltoztam, és a háztartás újabb gyöngyszeme már csak én lehetek. A házimunkák nagy részét utálom, és szerencsére nem is kell csinálnom. Takarításban és pláne a vasalásban van segítségem, főzni pedig ritkán szoktam nem tudásom okán. Bár az utóbbi két hónapban a refluxdiéta miatt az unásig ismételt csirkemellet vagy lazacszeleteket csak ki tudtam sütni, hozzá a rizst vagy a krumplipürét meg tudtam főzni, a barackkompót üvegét ki tudtam nyitni. A vásárlás egy jó buli, mert nálam többnyire a tanácskérésben és a jóízű traccsolásokban ki is merül a nagy része, maradék időben pedig sokszor tanácstalanul támasztok egy polcot, hogy mégis, mi a fenére lenne szükségem?!

Pláne így van ez a zöldségeknél, amiről tudjuk jól, hogy egészségesek, de a hülye reflux állítólag nem szereti túlzottan a zöldségek, gyümölcsök nagy részét. Na, így aztán hogy vegyek magamhoz vitaminokat? Sebaj, még talpon vagyok, és a betegségek is elkerültek az utóbbi sűrű időszakban, úgyhogy lám, a reggeli C-vitamin is jó szolgálatot tesz.

Bárcsak vitaminokkal vagy egyáltalán valamilyen készítménnyel lehetne serkenteni az arcszőrzet burjánzását. Emlékszel, mennyit morogtam kamaszkoromban, amikor állandóan azt tapasztaltam, hogy az áhított kellemes borosta helyett az én pofámon 5 perc szünettel sorakoztak a szőrszálak, még egy rendes bajuszom sem serkent, az arcom oldalán pedig nagy foltban egyáltalán nem is nőtt a szőr. Így soha nem lehettem olaszos arcélű filmsztártípus. Na ez most sincs másképp, csakhogy mostanában már ragasztok, ha nagyon kell.

Persze ezt is utálom, mert a színpadon minden ilyen ragasztmány szörnyen zavaró tud lenni. Az ember örökösen retteg, hogy mikor enged el a bajusz vagy szakáll alatt a ragasztó, és válunk nevetségessé a színpadon. Persze semmi ok az aggodalomra, ha például Szofi segít a ragasztásban, aki az Operettszínház sminkes-fodrász csapatát erősíti. Jókat röhögünk, és közben meggyőz, hogy semmi gond nem lesz, és igaza van, tényleg atombiztosan ott marad a szőr, előadás végén kell csak letépnem magamról. Az utómunka a kis alkoholos vattával meg az egyéb lemosószerekkel már itthoni házi feladat. Azért annak örülök, hogy szerepeim 90 százalékában elég a csupasz pofám is.