Az aikidó a test és az elme fejlesztése, edzése. Morihei Ueshiba művelte, aki egy japán szamuráj családból származó úriember volt. Az egész életét a harcművészetek gyakorlásának szentelte. Az aikidó a japán kultúrában gyökerező hagyományos szamuráj értékrend továbbvitele, az ebből fakadó harcművészeti alapelvek és a természet törvényeinek sűrítése.
Az említett úrnak köszönhetően épült be a köztudatba, ezért őt tekintik az aikidó alapítójának és Osensei-ként, azaz „Nagymesterként" hivatkoznak rá. Az aikidót ezen a néven 1941 óta tartják számon Japánban az ottani állami szervek. (Összehasonlításul a dzsúdót avagy a cselgáncsot, ami ma olimpiai sportág 1882-től jegyzik.)
A hierarchia fontos része az aikidónak, és annak megfelelően elvárt a tisztelet. Fontos megjegyezni, hogy az aikidó nem sport, ezért verseny sincs belőle – kivéve Amerikában.
A hiedelmekkel ellentétben az aikidóban van ütés, rúgás és egyéb módszerek is, ugyanakkor az ütések gyakorlása nem fejleszti a harcművészethez szükséges készségeket (legalábbis az első években), ezért nem annyira hangsúlyos kezdő szinten.
Ha érdekel a teljes bejegyzés, és szeretnéd tudni, mire jó még ez az edzésmódszer, kattints IDE, a Move it, Blondie! blogra!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.