Peller Mariann Muri Enikővel beszélgetett túlvilágról, halálról, félelmekről

Otthonról mit hozol, ami a hitet illeti?

Én római katolikus vallású vagyok, de nem gyakorlom. Viszont, amikor megszülettem, édesapám elment egy asztrológushoz, és elkészíttette a képletemet. Nagyjából azt az életet prognosztizálta, amit most élek: színpad, siker, talpraesettség, akarat. Úgyhogy én mindenben hiszek, aminek érzésem szerint lehet némi realitása. Azt is mondta egyébként, hogy én már többször leszülettem, hogy öreg lélek vagyok.

Ezt érzed magadon?

Igen. Amikor 10 évvel ezelőtt elkezdtem szórakozni járni, mindig azt éreztem, hogy én valamivel komolyabb vagyok a kortársaimnál.

Előfordult, hogy ezotériában jártas szakemberhez fordultál?

Persze, és olyan 80-90 százalékban be is szokott jönni, amit mondanak. Például egy éve voltam asztrológusnál, és két olyan dologra is figyelmeztetett, ami aztán bejött. Az egyik az volt, hogy a gerincemre figyeljek, mert nagy a sérülés veszélye. Hát bizony, az egyik előadás során álltam egy fal alatt, de mivel késve indult el az a díszletfal, gondoltam, már úgyse fog lejönni. Tévedtem, leengedték a falat, én hátraléptem, és összecsuklottam. Szerencse, hogy nem előreléptem, mert akkor nagyobb baj is lehetett volna belőle. A másik pedig, amire felhívta a figyelmemet, hogy a vezetésnél legyek óvatosabb, vezessek lassabban. Nem olyan rég azonban figyelmetlenül belerohantam valakibe. És akkor is egyből eszembe jutott, hogy ja, akkor erre mondhatta azt az asztrológus, hogy figyeljek oda jobban.

Szoktál azon gondolkodni, hogy létezik-e a gondviselés?

Napi szinten gondolkodom ezen. És biztos vagyok benne, hogy valami van, föntről, aki vagy ami irányít. Minden okkal történik.

Édesanyádtól mit kaptál ilyen téren?

Édesanyámmal a kapcsolatunk nehezen indult. Csak nemrég sikerült rendezni a viszonyunkat. Bizonyos komoly veszekedéseknél, amikor tizenéves voltam, úgy akartam rendezni a problémáinkat, hogy azt mondtam, bárcsak meghalnék, akkor legalább nem lenne köztünk vita. Sokszor kívántam ezt. Mígnem otthon, nálunk megjelent nekem valami. Egy fekete, csuklyás árnyalak a kanapén ülve. Elmondtam anyának, hogy látok valakit vagy valamit. Anya azt javasolta, hogy ne is gondolják rá, tegyek úgy, mintha ott se lenne. Megpróbáltam, de ez az alak követni kezdett mindenhová, heteken keresztül.

Féltél tőle?

Eleinte kíváncsi voltam rá, hogy mi ez, de eljött egy pont, amikor félni kezdtem tőle. Egyik reggel felültem az ágyban, és forogni kezdett velem a világ. Csak akkor múlt el ez a nyomasztó érzés, amikor kimondtam, hogy húzzátok fel a redőnyt, kell a fény! Végül elmentünk egy emberhez, aki azt mondta, meséljek apukámról egy jó történetet. Meséltem. Majd azt mondta, most anyukáddal mesélj egy jó történetet! És akkor rám zuhant ez a rossz érzés, elkezdtem bőgni, merthogy akkor még nem nagyon volt igazán jó történetem anyukámról. Ezután elmondtam, hogy mit is kívántam többször, a veszekedéseink során. Erre azt mondta, hogy valószínűleg maga Joe Black, vagyis a halál jelent meg, eljött értem, és el akar vinni. Megkérdeztem, hogy hogyan tudom elküldeni? Azt tanácsolta, hogy beszéljek sokat hozzá, és értessem meg vele, hogy amit korábban kívántam, azt már nem akarom. Megfogadtam a tanácsát. Végül az utolsó alkalom, amikor láttam őt egy nyaraláson, búvárkodás közben történt. Valamitől megijedtem, és hiába mutatta az oktató, hogy ne siessek a felszínre, én azonnal kapkodva próbáltam felúszni a víz mélyéről. Míg felértem, lepergett előttem az addigi életem, és az utolsó képkocka ő volt. Hirtelen mély levegőt vettem, és úgy éreztem, mintha gyakorlatilag újjászülettem volna. Valamiért ennek meg kellett történnie.

Sejted, hogy miért?

Talán ez egy jel volt. Arra, hogy ideje nem a könnyebbik utat választani, hanem meg kell küzdeni ezekkel a dolgokkal, az életemmel. Azt szokták mondani, hogy az ember bizonyos kor után nem változik. Én büszke vagyok az anyukámra, mert nagyon sokat változott annak érdekében, hogy rendbe hozzuk a kapcsolatunkat.

NL: Két érzelmet ábrázoló lapot is kihúztál, ez azt jelenti számomra, hogy nagyon érzelmes nő vagy, bár az, hogy ezt ki is mutasd, már a te döntésed.

ME: Általában kimutatom.

NL: De itt van a 7-es szám is, eszerint a tér-idő végénél tartasz. Például ez azt is jelenheti, hogy öreg lélek vagy, sok mindent megfejlődtél már. Ugyanakkor arra is utal, hogy elrejted előlünk, hogy mennyi mindent tudsz már, sőt, sokszor naivának mutatod magad.

ME: Én nem akarok okoskodni, mások dolgába beleszólni, még ha látok is dolgokat.

NL: Ez azt jelenti, hogy szereted magad elrejteni. Sokszor illúziót mutatsz be, mintha bűvészkednél, nem kell, hogy mindenki tudja, mire is vagy valójában képes. Elrejtesz előlünk bizonyos képességeket is, amelyeknek birtokában vagy. Ez egy spirituális képesség, te valójában mágus vagy.

PM: Mi a helyzet, Enikő, mágus vagy?

MU: Van ebben valami... Tudod, én egy picit babonás vagyok, és attól félek, hogy ha elmondanám, hogy mi ez, akkor megtörne ez a varázs. Annyit azért elárulhatok, hogy ez abszolút a munkára igaz.

NL: Az utolsó lap pedig tomboló, dühöngő érzelmi viharokról mesél nekem, melyek ott dúlnak benned, mélyen. Jó lenne, ha időnként leülnél, és megpróbálnál relaxálni, hogy lecsendesítsd ezeket.

ME: Ha hiszitek, ha nem, a héten te vagy a második, aki azt tanácsolja, hogy üljek le, és egy kicsit ne gondoljak semmire. Nagyon nem megy, de meg fogom próbálni...