Kínában rehabilitációs központokban kezelik az internetfüggő fiatalokat

Az internetfüggőség 2013 óta minősül mentális betegségnek - a Mentális Rendellenességek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyv (DSM) V. mellékletében jelent meg először ennek a zavarnak a leírása.

Figyelme fókuszában elsődlegesen az internet áll, egyre több időt kell a világhálón töltenie, hogy elégedettséget érezzen, képtelen kordában tartani, csökkenteni az internethasználatot, megvonásakor levertség, nyugtalanság, ingerültség észlelhető, saját személyes szociális kapcsolatait, munkáját, iskoláját veszélyezteti függősége, a rosszkedv, csalódás elől az internethez menekül.

Az internetfüggőség öt típusát különböztetjük meg:

1. Felnőtt tartalmak, azaz a szex- és pornóoldalak kényszeres használata
2. Közösségi oldalaktól, chatfelületektől való függés, tehát az online kapcsolatok túlértékelése a személyesekkel szemben
3. Online szerencsejáték-, vásárlás-, üzletelés-függőség
4. Túlzott információszerzési kényszer, vagyis állandó internetes szörfölés
5. Számítógépes és mobil applikációs játékoktól való függés

A 21. század rohamos fejlődése tehát újfajta függőséget, emberi életeket romba döntő betegséget idézett elő. A legszörnyűbb azonban az, hogy az internetfüggők nagy százaléka tizenéves, akikre a társadalom jövőjét alapozná. A szülők vagy nincsenek tisztában az internethasználat veszélyeivel – és itt most nem a kéretlen tartalmakra gondolunk –, vagy nem érzik szükségét felügyelni annak mennyiségét. A függőség pedig hamar átveheti a fiatal feletti uralmat.

Kína volt a legelső ország, aki 2008-ban elismerte az internetfüggőséget mint létező jelenséget, és kezelésére különböző „leszoktató” bentlakásos intézményeket hozott létre. Az egyik ilyenben járt pár éve Jamie Fullerton újságíró.

Lapozz, és tudd meg, mik történnek ezekben a kínai táborokban.

Erőszak és bezártság

Arról, hogy ezekben a gyakorlatilag katonai mintára működő táborokban durván bánnak a bentlakókkal, már korábban is szivárogtak ki hírek. Ilyen volt a 18 éves Li Ao halála, akinek teste számos külső és belső sérülést mutatott.

Két éve egy 16 éves fiú követett el öngyilkosságot Xi'an városának északi központjában, az épület ötödik emeletéről ugrott ki. 2016 szeptemberében pedig talán még ennél is tragikusabb eset történt. Az északkínai Heilongjiang tartományban egy 16 éves lány ölte meg saját anyját, bosszút állva azért, mert elküldte egy internetfüggőséget kezelő központba.

A pekingi központba érkezve azt kérte, úgy bánjanak vele, ahogy a többi beteggel. Militaryruhát kapott, megvonták tőle az összes, a központ főnöke, Tao Ran – a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg korábbi ezredese – által csak elektromos heroinnak nevezett eszközt, és elhelyezték egy nyolcszemélyes, emeletes ágyakkal ellátott szobában. Estére lezárták a szárnyakat, az ablakokon rácsok voltak, a szobákat pedig kamerák figyelték, mindezt azért, hogy az esetleges szökéseket megakadályozzák.

A börtönszerű, magas falakkal elzárt épületegyüttesben körülbelül 80, 16–17 éves fiatalt kezeltek, akiknek többségét szüleik kényszerítettek a rehabilitációra. Az itt lévő tizenévesek közül csak kevesen mertek az újságíróval szóba állni: egy lopott pillanatban az egyik azt súgta oda Fullertonnak, hogy ezen a helyen átmossák az agyát.

A katonai élet, mely hajnali ébresztést, csoportos tornagyakorlatokat és üléseket, valamint korai takarodót jelent, körülbelül 3-4 hónapig tart. Ennyi idő ugyanis egy átlagos kezelés, amelynek lényege nem csupán az internet drasztikus megvonása, hanem a fiatalok életének rendszerezése, idejük beosztásának megtanítása és a kínai kultúrában oly fontos rend és fegyelem elsajátítása.

Sok fiatal kap gyógyszereket, de nem függőségük, hanem annak következményei miatt – mint a depresszió, álmatlanság, szorongás.

Arra a kérdésre, hogy mennyire van jelent az erőszak a központ falain belül, Tao Ran azt válaszolta, hogy erősen. Azt azonban tagadta, hogy a felügyelők bántanák a betegeket, sőt. Állította, hogy gyakran kényszerülnek önvédelemre, mivel sok az agresszív fiatal, akik gyakran rájuk támadnak. Egy alkalommal az újságíró is szabályt sértett – beszélgetést kezdeményezett az egyik beteggel –, büntetése pedig egyórás elzárás volt.

A kínai kormány becslése szerint az országban körülbelül 24 millió ember szenved internetfüggőségben, sok tizenéves rabja az online játékoknak. Körülbelül 300 rehabilitációs központ jött létre az évek alatt. Bár igazolni nem tudják, azt állítják, a bekerülők 85–95 százalékánál sikeresnek bizonyul a kezelés.

Mielőtt elhamarkodottan ítélkeznénk, fontos látnunk, hogy a kínai kultúra a nyugatitól teljesen eltér, ami nálunk a „túl sok” kategóriába esik, az ott lehet, hogy „még belefér”.

Forrás: www.kimondhato.hu, www.thesun.co.uk