A tojást tojó nyúl története - avagy a húsvéti szimbólumok

2020.04.10.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Mit nekünk koronavírus! Azért, mert mindenki igyekszik betartani a „maradj otthon" intelmet, attól még fessünk nyugodtan tojást, díszítsünk barkát és tojjon tojás alakú csokit a gyermekünknek a húsvéti nyúl – bármennyire is bizarrnak hangzik ez utóbbi. De vajon mi köze a nyúlnak, a tojásnak, a báránynak és a barkának a legnagyobb keresztény ünnephez?

Tojásokat tojó nyuszi

A húsvét egyik legfőbb jelképe a nyúl, ami a népes, szerető családot jelképezi Forrás: Shutterstock

A húsvét egyik legfőbb jelképe a nyúl, amely igen szapora, így egyesek szerint - a keresztény tanításokkal összhangban - a népes, szerető (nagy)családot, valamint ebből fakadóan a termékenységet jelképezi.

Ám miért tojna a nyúl tojást?

Erre egy tévedés adhat magyarázatot, amely eleve megkérdőjelezi a nyúl, mint húsvéti szimbólum létezését. A középkori Németországban ugyanis a gyöngytyúk és a belőle készült leves számított igazi húsvéti lakomának. A gyöngytyúk eredetileg Haselhuhn, amely az idő előrehaladtával megrövidült és maradt belőle a Hase, ami viszont nyulat jelent. Így azt hiszem, már jobban érthető a „nyúl" és a tojás kapcsolata...

A tojás a legősibb jelképek egyike

Méghozzá olyan jelkép, ami nem csupán a kereszténységhez kapcsolható. Az egyiptomi napisten, Ré például tojásból született. A kínai Jin-Yang szimbólum alapja is a tojás, de az inkák szerint is 3 tojásból eredeztethető az emberiség, ahogy a finn Kalevala azt írja, hogy egy tört tojásból jött létre a világunk.

A keresztény hitvilágban a tojás az élet és a feltámadás jelképe

Ahogyan Jézus feltámadt a kemény sziklasírban, s feltörte azt, úgy törik szét a tojás héját is a kikelő kiscsibék. A klasszikus pirosra festett tojás pedig Krisztus kiömlő vérét jelképezi.

A bárány szimbolikus jelentése is igen régről fakad

A bárány már az Ótestamentumban is megjelent, hiszen a tíz csapásból az utolsót úgy kerülhették el a zsidók, hogy bárányt áldoztak, s annak a vérével bekenték az ajtót. Az így megjelölt otthonokat a Halál Angyala elkerülte, s nem ragadta el az elsőszülött fiúkat.

Az áldozati bárány visszatérő motívum a Bibliában, maga Krisztus is így jelenik meg benne,

hiszen feláldozva magát az emberiségért ő lett Isten báránya. Itthon ez a szimbólum egyre kevésbé ismert, leginkább a gyerekek kapnak bárányt csokiból, ám más európai országokban még mindig hagyomány húsvétkor bárányt enni.

Pálmaág helyett barka

A pálmaággal Jézust ünnepelték, ennek helyettesítőjeként szentelik meg a barkát virágvasárnapkor Forrás: Shutterstock

Nehezen kivitelezhető lenne, hogy az eredeti szimbólumot megtartva Magyarországon is pálmaágat használjanak a virágvasárnapi szertartáson. Valószínűleg azért pont a barkára esett a választás – helyettesítőnek -, mert ez az első ágas virág az éghajlatunkon.

A pálmaággal a Jeruzsálembe bevonuló Jézust ünnepelték,

ennek helyettesítőjeként szentelik meg a barkát virágvasárnapkor. A megszentelt barkának azonban hosszabb szerep is jut, egy futó epizódnál, ugyanis a megmaradt előző évi barkaágakat elégetik és a hamuját használják fel hamvazószerdán a hamvazkodáshoz.