A hegy leve: must, murci, bor

A szőlő nem csak egy rendkívül finom gyümölcs, de számos pozitív élettani hatással is rendelkezik. Tápanyagokban és a szervezet számára is könnyen hasznosítható

Ősszel, az érett szőlőszemeket sok helyen még ma is szüreti mulatság keretén belül szedik le, majd ezt követően megkezdődik a szőlő metamorfózisa.

amelynek igen magas a tápanyagtartalma, hiszen a friss szőlőlén kívül tartalmazza a héj és a mag vízoldékony vegyületeit, tele van B-vitaminokkal, E-vitaminnal, Magnéziummal, Káliummal és K-vitaminnal valamint antioxidánsokkal. A must színe a szőlő héjának köszönhető, míg íze nagyban függ a benne található cukrok összetételétől és arányától. A kipréselt szőlőlevet általában ülepítik vagy szűrik, így szabadulva meg a mustban lévő szilárd anyagoktól. Ha a végső cél a must kinyerése és nem akarnak belőle murcit vagy bort készíteni, akkor pasztőrözéssel vagy kén-dioxid hozzáadásával állítják meg az erjedést és tartósítják. A mustot csak szigorú szabályok betartása mellett lehet cukrozni (amelyiket lehet!), hiszen

Otthon fagyasztással tartósíthatjuk a szőlőlevet, ilyenkor öntsük a mustot jégkockatartóba és tegyük a mélyhűtőbe. Fogyasztás előtt nincs is más dolgunk mint pohárba tenni a megfelelő mennyiséget és megvárni, amíg kienged.

A murci kifejezést jóval kevesebben ismerik, mint a must és a bor szavakat, pedig pont

Ebben a fázisban már megtörtént a must leszűrése, majd következik az erjedés, amely hűtés és tartósítás nélkül magától is beindul néhány órán belül. Az erjedésért az élesztőgombák felelősek, amelyek természetes módon a levegőből a földből vagy magáról a szőlőről kerülnek a mustba, de akár mesterséges úton is elősegíthető az erjedés. Minél magasabb hőmérsékleten tároljuk a mustot (18-20 Celsiusfok már elég), annál gyorsabban megy végbe a folyamat.
A murci tehát már egy erjedőfélben lévő, kissé zavaros, szénsavas ital, nagyon édes ízzel és mérsékelt alkoholtartalommal. A murcit voltaképpen nevezhetjük már akár újbornak is.

A murci továbberjesztésével szépen fokozatosan jön létre maga a bor. Az erjedés menetét a szakemberek általában naponta többször is ellenőrzik, nehogy a murci túlmelegedjen és hogy a cukortartalom szépen, fokozatosan csökkenjen. Itt végülis már az idő az úr, illetve az sem mindegy, hogy milyen bort készít a gazda.

A fehérbornál a kipréselt leszűrt mustot alacsony hőmérsékleten erjesztik, így ez a típus őrzi meg leginkább a szőlő eredeti zamatát.

Vörösbor esetén a leszedett kékszőlőt héjon erjesztik, ennek köszönheti a vörösbor a színét, hiszen az erjedés során kioldódnak a szőlőhájból a színanyagok.

Rosé készítésekor vörösbornak szánt szőlőtípust használnak, amelyet a fehérbornak szánt technológiával dolgoznak fel. Így a szőlőt rövid ideig héjon áztatják, majd az így kinyert mustot alacsony hőmérsékleten erjesztik.