A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsünk magunkat?

2020.10.12.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Gyakorlatilag nincs olyan állás, ahol a jó kommunikációs készség ne lenne fontos a siker szempontjából. Sokan tapasztalhatják, hogy a gyakorlati munka elvégzése csupán az egyik része az állással járó kötelezettségeknek, a fennmaradó rész az emberekkel való foglalkozás.

Ha jól kommunikálunk, az legalább fél siker, ugyanis az emberek a természetüknél fogva arra vágynak, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsenek egymással. Robert Bolton A kommunikáció művészete (Peple Skills: How to Assert Yourself, Listen to Others, and Resolve Conflicts) című remek könyve azért lett ennyire sikeres, mert a saját hasznára írta. Robert elárulta, hogy sosem kezdett volna bele a kommunikáció tanulmányozásába, ha saját kapcsolatteremtő készségei nem lett volna olyan csapnivaló. Az emberek közötti kommunikáció az emberiség egyik legnagyobb vívmánya, a legtöbb ember azonban - tudomásán és akaratán kívül - helytelenül kommunikál. Az alacsony szintű kommunikáció magányossá teszi az embert, eltávolítja a barátaitól, szerelmétől, házastársától, gyermekeitől, ráadásul hatalmas gátja a hatékony munkának is. Majdnem mindenki szeretne megfelelő kapcsolatteremtési készségekre szert tenni, ám csak kevesen tudják, mennyi úttorlasz nehezíti meg a másokkal való igazi kommunikációt. A kutatások szerint a szóban elhangzott információk 75%-át a másik fél vagy elereszti a füle mellett, vagy félreérti vagy egykettőre elfelejti. Hatalmas különbség van a meghallás és a meghallgatás között, hangsúlyozza Bolton.

A jó kapcsolatteremtési készség nem csak minket tesz olyanná, amilyenek lenni akarunk, hanem a kapcsolatainkból és a lehető legtöbbet hozza ki.

Bolton szívesen használja azt a kifejezést, hogy a meghallgatás a kommunikációban a jin (befogadó oldal), a magabiztos önkifejezés pedig a (asszertivitás) pedig a jang, vagy másnéven az aktív oldal. Legtöbbünket nem tanították meg helyesen kommunikálni, ezért ha el akarunk érni valamit, vagy nyaggatjuk a másikat, vagy agresszívak vagyunk, vagy egyszerűen megkerüljük a problémát. Ezek a reakciók az állatvilágból örökölt alapvető "harc vagy menekülés" reakciótípusokra vezethetőek vissza. Megfeledkezünk asszertivitás lehetőségéről, vagy nem tudunk élni vele. A asszertivitás lényege pedig az lenne, hogy a másik fél személyes terébe való behatolás nélkül érjünk el valamit. Nem kéne ellenségesnek vagy agresszívnak lennünk a konfliktushelyzetekben, hanem a megoldásra kellene törekedni.

Robelt Bolton zseniális könyve 1987-ben jelent meg, de még mindig sokan olvassák. Azoknak ajánljuk, akik meg szeretnék tanulni az akaratérvényesítés, konfliktusmegoldás és a meghallgatás művészetét. A könyv leírja a 12 leggyakoribb kommunikációs akadályt, és bemutatja, hogyan károsítják ezek az „útakadályok" kapcsolatainkat. Helyettük hatékony, figyelő, önkifejező és konfliktus megoldó készségeket tanít, melyek segítségével sikeresen kommunikálhat még feszült, érzelmileg fűtött szituációkban is.

Forrás: Robert Bolton - A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsük magunkat, hogyan figyeljünk másokra és hogyan oldjuk meg a konfliktusokat? (Peple Skills: How to Assert Yourself, Listen to Others, and Resolve Conflicts)