Sokkoló hír a föld felé száguldó aszteroidáról: jóval nagyobb, mint hittük

Amikor az első hírek kiszivárogtak arról, hogy a végtelen világűrben épp a mi bolygónk keresztezi útját egy kisbolygónak, az egész tudományos világ felkapta a fejét. Talán elkerüli a Földünket, azonban az aszteroida tartogat még kellemetlen meglepetéseket. Vajon mi derült ki róla?

Minden eddiginél fenyegetőbb kisbolygó?

Még 2024 decemberében fedezték fel a NASA kutatói 2024 YR4 névre keresztelt aszteroidát, ami a veszélyességi Torino skála 3. kategóriájába esett. Ez azt jelenti, hogy érdemes figyelemmel követni, ugyanis a becsapódás esélye egy ideig a 20%-ot is elérte.

Jelenleg úgy állnak a dolgok, hogy Földünket elkerüli, azonban a Holdnak egyelőre még nem érdemes lemondani az életbiztosítását, ugyanis 2% körül van az esélye, hogy csinos kis krátert csinál rajta az aszteroida. Utóbbit a James Webb űrteleszkóp mérései is megerősítették, egy nem túl megnyugtató információval egyetemben.

Dermesztő hírek a jéghideg űrből: a rejtélyes aszteroida titkai

Ellentétben a legtöbb teleszkóppal, a James Webb űrtávcső képes az égitestek által kibocsátott infravörös hőt is érzékelni. Ez azért fontos, mert így pontos képet ad az űrbéli objektumok mozgásáról. Március 26-án mintegy öt órán keresztül figyelték és megállapították, hogy mintegy 20 percenként megfordul a tengelye körül, az infravörös sugárzás alapján pedig nem szemcsés, hanem nagyobb sziklákból áll a felülete.

Ez egy 15 emeletes panelnak felel meg, ami nem kis pusztítást képes végezni. Várhatóan 2032-ben keresztezi a bolygónk útját, csakhogy addig még hét év van, tehát bőven megvan az esélye, hogy további, nem túl megnyugtató hírek derüljenek ki róla.

Mi történne, ha a 2024 YR4 aszteroida a Holdba csapódna?

Noha földi aszteroidabecsapódás esélye elenyészően alacsony, a Holdról már nem mondható el ugyanez. Noha a 2% nem tűnik magasnak, ahhoz mindenképpen elegendő, hogy fenntartsa a csillagászok figyelmét. Ha ugyanis a közelgő aszteroida becsapódik a Holdba, az segíthet megértei a krátereinek kialakulását – ez pedig segíthet a potenciálisan veszélyes égitestek detektálását és a földi védekezési módszerek kifejlesztését az űrkutatásban.