Utazás a lelked körül Peller Mariann-nal: Szentesi Éva

Peller Mariann: Amikor fél évvel ezelőtt először hívtalak meg a műsoromba, azt mondtad, még nem tudod, vállalod-e, mert nem érzed magad túlságosan spirituálisnak. Viszont amikor újra feltettem neked a kérdést, lelkesen igent mondtál. Mi történt veled, vagy inkább benned az elmúlt fél évben?

Szentesi Éva: Igazából rengeteg minden történt az elmúlt öt évben. De az utóbbi évek sokkal nagyobb nyugalmat hoztak és főleg megértést a világgal és saját magammal kapcsolatban is. Sokáig tagadtam sok mindent, és sokáig voltam dühös, sőt haragos. Az elmúlt időszak nagyon sok mindent letisztított bennem. Most már úgy gondolom, hogy nem véletlenül történtek éppen úgy a dolgok az életemben, ahogyan történtek. Még ha ezt tudtam is valahol mélyen, a harag elnyomta ezt a gondolatot. Nehéz ezekkel a dolgokkal szembenézni. De most sem mondom ki, hogy spirituális vagyok, még ha lehet, hogy ez valójában így is van.

P. M.: Milyen fázisokat jártál végig? Például kire vagy mire haragudtál?

Sz. É.: Az egész világra! Mindenkire. Az orvosra, aki félrediagnosztizált, az anyámra, a családomra, a húgomra, aki egyből azzal kezdte, hogy menjek el lélekterápiára meg alternatív gyógyászatot is vegyek igénybe. Szóval az elején elég sok mindenkire.

P. M.: A húgod ezek szerint nyitottabb erre az irányra?

Sz. É.: Igen, ő jóval tudatosabban és összeszedettebben élte az életét. Mi tűz és víz vagyunk. Ő az elejétől fogva értette, hogy ez az egész miért történik velem, és azt is tudta, hogy nem fogok tudni kijönni belőle, ha csak az orvosi segítséget veszem igénybe. Ami igazán érdekes, hogy ezt az orvos is tudta, és mondta is nekem.

P. M.: Ez nem akármilyen orvos!

Sz. É.: Egy perzsa származású orvos, aki azért jött 15 éve Magyarországra, mert Európában nálunk végeztek először olyan műtétet, amely során nem drasztikusan eltávolítanak minden belső szervet, bármilyen stádiumú is a rák. Ezt méhmegmentő technikának nevezik, és ő szerette volna megtanulni. Azt mondta nekem, amikor hozzá kerültem a kórházban, hogy ő addig fog műteni engem, amíg a testem és az ő szaktudása engedi, és addig adja a kezelést, ameddig én kibírom. De ha én nem teszem hozzá azt a pluszt, ha nem keresem meg, hogy honnan jön a betegség, akkor ugyan lehet vagdosni, de ez a lehetőség egyszer csak el fog fogyni, és nem lesz tovább.

P. M.: Amikor meghallottad a diagnózist, akkor mégis mi játszódott le benned?

Sz. É.: Szerintem ezt csak egy évvel később fogtam fel. Akkor, ott, nyilván sírsz. Mintha leforráztak volna, haragszol. Én haragudtam. Hogy lehetett ezt elrontani, hogy lehetett ezt elnézni? Dühös voltam magamra is. De annyira kevés volt az idő, hogy nem volt lehetőségem arra, hogy összeomoljak. A negyedik stádiumban voltam, és volt egy áttétem vastagbélre. Nem is lehetett azonnal operálni, kemoterápiával elő kellett kezelni. Így hát, konkrétan másnap el is kezdtük a kezelést. Sikerült a műtét, kioperáltak mindent, hatott a kemoterápia. Volt fél év tünetmentességem. Csakhogy visszajött a tumor. És engem csak akkor sokkolt le ez az egész, amikor már fájdalommal járt. Tényleg éreztem, hogy ez most egy sokkal komolyabb kör lesz, és ebből nem fogok tudni nevetgélve felállni, meg parókákkal hülyéskedve eljárni dolgozni vagy szórakozni.

P. M.: Mihez kezdtél a lelkeddel? Ott kezdtél el hallgatni a húgodra?

Sz. É.: Igen. Akkor éreztem először, hogy félek a haláltól. A telefonomba írtam le, hogy ne maradjon bennem a rettegés. Egyik este zokogtam, és jött be hozzám a húgom, aki már tudta, hogy az orvosok szerint egy hónapom volt hátra. Megkérdeztem tőle, hogy szerinted meg fogok halni? Láttam rajta, hogy vesz egy nagy levegőt, és bölcsen, teljesen nyugodtan azt mondta, hogy ez benne van a pakliban, ez egy nagyon súlyos helyzet, de van rá esély, hogy tovább mehessen az élet. Alternatív terápiák is léteznek... Akkor döntöttem el, hogy elmegyek belső utazásra. Ötször utaztam egy terapeuta segítségével a mostani életembe vissza, gyerekkoromba. Úgy feküdtem ott, hogy azt mondtam magamban, nem hiszek ebben a dologban. Ugyan elmondta előre, hogy milyen nagy sírással jár ez az élmény, és olyan lesz, mintha felszakadna a lelkem, de nem hittem neki. Soha életemben nem zokogtam úgy, ömlött ki belőlem a fájdalom, a harag, a minden, amit addig a szívemben cipeltem. Felszínre kellett hoznom, és meg kellett értenem a sok-sok gyerekkori élményt, amit eltemettem a lelkemben. Ekkor már úgy voltam vele, hogy mindent meg akarok tenni, mert ha mégis eljön a vége, akkor ne maradjon bennem kétely, hogy esetleg nem tettem meg mindent.

P. M.: Azt gondolom, hogy megtisztítottad a terápiával a lelkedet. Mikor érezted, hogy valóban tisztulsz lelkileg?

Sz. É.: Rögtön. De volt egy olyan hét, amikor úgy éreztem, mintha kezdene könnyebb lenni. Aztán egyik nap valamiféle, nagyon sűrű, fekete anyag távozott belőlem. Nagyon furcsa volt az egész, öt napon keresztül zajlott. Hívtam az orvost, aki megnyugtatott, hogy ne aggódjunk, mert ez bizony, a tumor, így távozik a szervezetemből. Azt hiszem, hogy ahogy a lelkem megtisztult, így vetette ki magából a testem is azt, amire már nem volt szükségem.

GY. K.: A horoszkópodnak a három alappillére: egy Mérleg aszcendens, egy Szűz Hold, illetve erős Nyilasság és erős Vízöntőség. A Mérleg aszcendens arra utal, hogy az együttműködési készséged fejlesztése nagyon fontos ebben az életedben. Olyan élethelyzeteket kapsz, amelyekben csiszolódnod kell, mert olyan valaki vagy, aki sok keménységet és kategorikusságot hozol magaddal az előző életeidből. Tehát az egyik fő feladat: hogyan tudsz együttműködni a családodban, a párkapcsolatodban vagy akár a baráti köröddel. De van itt egy Plutó is, ami arra enged következtetni, hogy sértődékeny vagy, hajlamos vagy elfojtásokra. Sok olyan érzelmi blokkot hozol magaddal az előző életeidből, amihez fiatalabb korodban valószínűleg nem volt meg az eszköztárad, hogy hogyan kezeld őket. Ebben az életedben egy komoly érzelmi kicsomagolás vár rád, talán éppen azért, mert sok Szűz életből jössz, vagyis a racionalitásból, a dolgok kontrollálásából.

Sz. É.: Ez mind igaz, az utolsó szóig, de mégis, honnan lehet ezt így látni? Hát, ez elképesztő!

GY. K.: Az asztrológia egy sok ezer éves bölcselet, nem az én bölcsességem. Ez egy megtanulható „nyelv", vagy gondolkodásmód, megközelítési mód. Mindenkinek a rendelkezésére áll, ha van hozzá kedve, elsajátíthatja. Te biztos, hogy foglalkoztál már asztrológiával. Ez is látszik a képletedben.