Székesfehérvár városának vezetése, személyesen Dr. Cser-Palkovics András polgármester úr és a közgyűlés immáron több mint öt évvel ezelőtt úgy döntött, hogy felkarolja és támogatja a víziómat és az élére áll az elképzelésnek. Így jött létre a Székesfehérvári Balett Színház, amelynek révén Székesfehérvár egy újabb színházi műfajjal és egy újabb kulturális intézménnyel gazdagította a város kulturális palettáját. (A balett, illetve a kortárs táncszínház egy olyan önálló művészeti ág, amely magában foglalja a táncművészetet, a színművészetet, a zeneművészetet, de még a képzőművészetet is, mivel minden egyes előadás egyúttal egy képzőművészeti alkotás, a díszletek és jelmezek tekintetében. Vizuális és akusztikai fenomén, a legkomplexebb színházi műfaj.)
Talán az ragadta meg a városvezetést is, hogy ilyen komplex műfaj korábban még nem volt Székesfehérváron. Kezdetben ez az én álmom volt, mindazonáltal sokunk gyermeke lett.
Grósz Andor úrnak, a MAZSIHISZ elnökének régóta élvezem megtisztelő barátságát, aki hosszú évek óta szívén viseli és támogatja a kultúrát. Ő ösztönzött, hogy jöjjek haza Csehországból, ahol akkoriban dolgoztam. Mindemellett, sok művész barátom szíve, lelke, munkája benne van a megvalósulásban. A feleségemmel, Cristina Porres Mormeneo-val közösen álmodtuk meg a balettszínházat és ő egyben a múzsám is, amellett, hogy az együttes vezető szólistája és próbavezető balettmestere. Hasonlóan meghatározó személyisége a társulatnak operatív vezetőnk, Cselle Bence, akinek munkája meghatározó jelentőséggel bír a balettszínház életében. Elmondhatom, hogy mindkettőjük munkája a kezdetektől fogva nagymértékben hozzájárul társulatunk sikeres működéséhez.
Müller Péter régi barátom és szerzőtársam, Játék az életünk című könyvében írta, hogy „Magyarországon születtem, itt élek több, mint nyolcvan éve, amelyik országban minden év kettőnek számít”. Ez teljesen igaz ránk nézve is, mert olyan tempóban építettük a balettszínházat, olyan sok bemutatót tartottunk és oly nagy aktivitással dolgoztunk a kezdetektől fogva, hogy amennyiben az eredményt nézzük, valójában nyolc-tíz és munkáját végeztük el hat év leforgása alatt. Hatalmas tempóban fejlődtünk és fejlődünk ma is, hogy ezt a táncszínházi léptékkel fiatalnak mondható társulatot felhelyezzük a magyar, valamint a nemzetközi tánc- és színházi élet palettájára. Külföldön is több nagy sikerű előadást tartottunk, és több helyen játszottunk Erdélyben és Csehországban.
Egy alkotóművészt nagyon sok minden inspirálhat. Lehet egy zenemű, egy téma, az ahogyan valaki sétál az utcán, vagy éppenséggel velem vagy másokkal megtörtént események, élmények. A művészet képes arra, hogy az élet dolgait, vagy mondjuk akár történelmi eseményeket „lehozva” a történelemkönyvek lapjairól, átérezhetővé tegye a történteket. Katarzist tud teremteni és ennek révén megtisztulást, felismerést hoz.
Túl vagyunk egy nagyon fontos bemutatón, a Nomádok premierjén. Ez a balett a legutolsó produkciónk. Az, ami pedig előttünk áll az két fontos bemutató. Nyolcvan évvel ezelőtt történt szégyenteljes esemény, a Holokauszt, melynek 2024-ben van az emlékéve. Ennek kapcsán egy rendkívül megtisztelő felkérés érkezett Dr.Grósz Andortól, a MAZSIHISZ elnökétől, hogy az emlékév kapcsán készítsek egy táncszínházi produkciót, amely a Holokausztra emlékezik , egyúttal érzékenyen emlékeztet. A darab címe, Kövek. A próbák napjainkban zajlanak. A táncszínházi mű ősbemutatója 2024 május 19-én lesz, a Vörösmarty Színházban és tárgyalásokat folytatunk azzal kapcsolatban is, hogy a Művészetek Palotájában is bemutassuk a művet.
A Kövek egy egyfelvonásos táncszínházi produkció, táncdráma. Kiváló alkotótársakkal dolgozom a darabon. A zeneművet Födő Sándor egy önálló zeneművet írt a darab számára. A
darabban - Sarádi Zsolt, a Vörösmarty Színház színművészének tolmácsolásában elhangzó - irodalmi betéteket pedig L. Simon László József Attila díjas író és költő barátom szerezte. Jómagam a rendező-koreográfusa vagyok a produkciónak. A táncdráma fénytervét Yaron Abulafia, a világ táncéletének egyik legkiemelkedőbb, egyben legkeresettebb, ízraeli származású fénytervezője jegyzi. A darab jelmez tervezője Pajor Patrícia és Hermann Anett, a díszletek pedig az én elképzeléseim alapján kerülnek kivitelezésre.
Az ezt követő bemutatónk egy gyerekeknek készítendő kortárs balett, a Pinokkió, amelyet 2024 szeptember végén mutatunk be.
Fontosnak tartjuk, hogy a fiatal korosztálynak is készítsünk baletteket. Ez a mű a Vörösmarty Színház kamaraszínházában, a Pelikán Fészekben kerül majd bemutatásra. A táncjáték koreográfusa Cristina Porres Mormeneo lesz, a dramaturgiát és librettót pedig én készítem.
Idén is lesznek nyílt napok, amiket nagyon fontosnak tartunk. Ezen alkalmakkor a közönséget otthonunkban, a próbateremben várjuk, ahol klasszikus balett, vagy kortárs táncgyakorlatot, valamint próbákat tekinthetnek meg a hozzánk ellátogatók. Mindig nagy öröm találkozunk a közönséggel. Mindamellett, táncterápia elnevezéssel, rendszeresen tartunk foglalkozásokat, a székesfehérvári időseknek. Terveink között szerepel egy táncmese program is, amelyet az Alma zenekarral közösen tervezünk megrendezni, a fehérvári nagycsoportos óvodások számára. Ezen foglalkozás alkalmával, úgy 300-400 óvodást fogunk megmozgatni, a Zichy ligetben. Elkötelezetten, valamint szeretetteljes küldetéstudattal és elhivatottsággal igyekszünk építeni a Székesfehérvári Balett Színház egyre népesebb közönségbázisát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.