Amikor azt szeretnénk eldönteni, elhízott-e a gyerek, több szempontot is figyelembe kell vennünk. Korábban a testtömegindexet vettük alapul, de ez nem mutatott pontos értéket. Napjainkban ehelyett a testtömegindex-percentilis görbe az irányadó, amely kor szerint adja meg a gyermekek normál értékeit. A hangsúly manapság leginkább azon van, mekkora zsírtömeggel rendelkezik a gyerek. Emellett figyelembe vesszük a folyadék és az izomtömeg mennyiségét is.
Az utóbbi két évtizedben megháromszorozódott a túlsúlyos gyerekek száma hazánkban. Az Európai Unióban 12 millió gyerek elhízott. Az EU tagállamai közül nálunk a legelhízottabbak a nők, a férfiak pedig a negyedik helyet foglalják el az elhízott nemzetek ranglétráján.
Az elhízások 1–3%-áért tehetők felelőssé organikus, azaz szervi okok. Ilyen lehet például egy-egy hormonális elváltozás vagy genetikai probléma. A fennmaradó 97–99%-ban a mozgáshiánnyal összefüggő életmód, valamint a nem megfelelő családi és táplálkozási minták vezetnek az elhízáshoz. Ezek alapján tehát elmondhatjuk, hogy inkább a helytelen életmód a hibás, nem a genetika.
Elsősorban azért, mert szoros kapcsolata van a felnőttkori elhízással. Aki csecsemőkorban elhízott, 25%-os valószínűséggel lesz elhízott felnőtt. Ahogy halad előre az életkor, ez az arány egyre nagyobb lesz.
Az elhízott serdülők 80%-os valószínűséggel lesznek elhízott felnőttek.
Az elhízás pedig számos betegséghez vezethet. Ilyen lehet az ízületi deformitás, a cukorbetegség, az inzulinrezisztencia, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések. Emellett egy sor pszichés kellemetlenséggel is szembe kell nézniük az elhízott gyerekeknek: gyakran csúfolják őket, mert nem tudnak úgy mozogni, mint a többiek. Ez pedig könnyen kirekesztéshez vezet.
Szoptatással is túl lehet táplálni a gyerekeket, de inkább a tápszeres babáknál figyelhető meg ez a jelenség. Míg az anyatej védelmet biztosít a későbbi elhízással szemben, a tápszerek magasabb fehérjetartalma jelentősen fokozza a későbbi elhízás valószínűségét.
Ha a csecsemő már az anyaméhben megszokta az egészséges ételek ízeit, csecsemőként könnyebben fogadja el ezeket. Ezáltal a hozzátáplálás is könnyebben fog menni. Fokozatosan vezessük be az új ízeket, egyszerre mindig csak egyet.
Mint a nevelésben oly sokszor, a válogatósság kérdésénél is elsődleges a szülői példamutatás. Sok múlik azon, hogy maga a szülő hogyan viszonyul a táplálkozás kérdéséhez.
Ha a gyerek azt látja, hogy az anya és az apa egyaránt gyorsételeken él és naponta több liternyi üdítőt dönt magába, ezt a hozzáállást fogja megszokni.
Ha viszont többször kerül zöldség és gyümölcs a családi asztalra, mint csoki és cukorka, a gyerek ízléséhez az egészségesebb ízek fognak közelebb állni. Amikor a válogatásról beszélünk, fontos végiggondolnunk azt is, hogy szülőként mit engedünk meg gyermekünknek.
Igen, ez pontosan így van. Leginkább az anyák igyekeznek egészséges, tápláló fogásokkal kínálni a gyermekeket. Az apák ezekben a kísérletekben nem minden esetben partnerek. A nagymamák túl gyakran jutalmaznak édességgel, és a szeretetüket csokik, sütik, nyalánkságok formájában tárgyiasítják. Jó lenne, ha meg lehetne őket győzni arról, hogy ezzel a hozzáállással csak ártanak a gyerek egészségének.
Tanácsos lenne, ha édesség helyett inkább gyümölcsöt és müzlit adnánk a kicsiknek. Nem tesz jót nekik, ha napi rendszerességgel csokit fogyasztanak. Üdítő helyett pedig 1,5–2 liter szénsavmentes víz fogyasztása ajánlott.
A gyerekkori elhízásért részben felgyorsult életmódunk is felelőssé tehető. A szülők elfoglaltak, kevés idő jut a minőségi étkezésekre. Egyszerű és gyors megoldás a félkész vagy készételek fogyasztása. Ez azonban hosszú távon kedvezőtlenül hat az egészségünkre. Sok gyereket reggeli nélkül engednek el óvodába, iskolába, ez pedig nem helyes. Az egészséges életmód egyik alappillére az otthon elfogyasztott reggeli. Nem lehet az egészséges reggeli alternatívája az, hogy iskolába menet megáll a család egy boltnál vagy pékségnél, hogy a gyerek kezébe nyomjon egy süteményt vagy egy csokoládét.
Lényeges, hogy a gyerek ne egyedül vágjon neki az új életmódnak. Legyen társa a családból! Legyen valaki mellette, aki támogatja őt! Általában az anyák vállalják ezt a szerepet. Egyrészt azokban a családokban, ahol a gyerek elhízott, többnyire az anya is elhízott. Másrészt a közös programok erősítik a szülő-gyerek kötődést.
A gyermekkori elhízás kezelése során sokat segít a gyermek növekedése. Ilyenkor ugyanis változnak az arányok. A célunk ez esetben a testsúly szinten tartása és a zsírtömeg csökkentése.
Kihangsúlyoznám, hogy a gyerekeket nem szabad éheztetni.
A helyes táplálkozási szokások kialakítása mellett arra is hangsúlyt kell fektetnünk, hogy a gyerek életritmusának megfelelő mozgásformát találjunk. Hogy kinek mi okoz örömöt és ki hogy tudja az élete részévé tenni a mozgást, az családonként eltérő. Az iskolai testnevelésórákon kívül napi szinten 30–45 perc mozgásra van szükség. A hangsúly a rendszeres mozgáson van.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.