1. Ételmérgezés
Akkor fordul elő, ha szennyezett vagy romlott ételt vagy italt fogyasztunk. A tünetek általában órákon belül jelentkeznek, ez a legtöbbször hányinger, hányás és hasmenés. Jó esetben másnapra kiürül a szervezetünkből az elfogyasztott étel, és a panaszaink enyhülnek, majd teljesen elmúlnak, de súlyosabb ételmérgezés esetén akár kórházi ellátásra is szükségünk lehet a hányás, hasmenés okozta kiszáradás vagy a véres széklet miatt. A legsúlyosabb ételmérgezést a gomba okozhatja. Ezek lehetnek ugyan az élelmiszerekben elszaporodó penészgombák méreganyagai is, de ennél jóval veszélyesebb, ha olyan gombából készült ételt eszünk, amely mérgező. Ez esetben azonnal forduljunk orvoshoz, mert például a gyilkos galóca mérgezés halálos kimenetelű is lehet. Amíg nem kapunk orvosi segítséget, érdemes lehet meghánytatni magunkat, hogy a gyomorban található mérges gomba kiürüljön, emellett az aktív szén is segít a méreganyagok megkötésében. Ha bármilyen ételmérgezésre gyanakszunk, fontos, hogy a fogyasztott ételből vigyünk magunkkal az orvoshoz, hogy még a kezelés előtt minél gyorsabban beazoníthassák a mérgezés forrását és a mérgezéscsoportot. A legtöbb esetben segít a gyomormosás és az orvosi szén vizes oldatának adása, de előfordulhat, hogy egyéb kezelésre is szükség lehet.
További mérgezésekről, amelyek téged is érinthetnek, a Mindmegette oldalán olvashatsz.
2. Vegyszer- vagy tisztítószer-mérgezés
A kisgyermekek mérgezésének egyik leggyakoribb oka a háztartási tisztítószerek vagy rovarirtó szerek fogyasztása. A vegyszer- vagy tisztítószer-mérgezéssel kapcsolatos tünetek nemcsak az anyag típusától és mennyiségétől függnek, de egyénenként eltérő súlyosságú panaszok is jelentkezhetnek. Mérgezés több módon kialakulhat: véletlen balesetként szájon át – például, ha egy üdítős flakonba vegyszert töltünk és valaki beleiszik – vagy a bőrről, a szem kötőhártyájáról, esetleg a gőz belégzése után a légutakból felszívódva. Ha azt gyanítjuk, hogy akár mi, akár a környezetünkben valaki vegyi anyag vagy tisztítószer okozta mérgezést szenvedett, azonnal forduljunk orvoshoz! Megelőzésképpen mindig kövessük a címkén szereplő utasításokat a vegyi anyagok használatakor, rovarirtó szerek és háztartási tisztítószerek tárolásakor, és ügyeljen arra, hogy a gyermekek számára elérhetetlen helyen tartsuk azokat. Ezek használatakor mindig legyen nyitva az ablak.
3. Szén-monoxid-mérgezés
A szén-monoxid-mérgezés főleg fűtési szezonban szedi az áldozatait. Bármikor, amikor autóban, gáztűzhelyen, kandallóban, kályhában vagy kemencében tüzelőanyagot égetünk, a füstben szén-monoxid szabadul fel, amely felhalmozódhat a belső térben, és mérgezést okozhat, ha belélegezzük a füstöt.
A csendes gyilkos
A szén-monoxidot csendes gyilkosnak is nevezik, ugyanis színtelen, szagtalan, íztelen, nem irritáló, ugyanakkor toxikus gáz, amely a szerves anyagok nem teljes égése során keletkezik. A legnagyobb kockázata éppen abban rejlik, hogy az emberi érzékszervek által nem észrevehető, így az érintettek sokszor nem is tudnak róla, hogy veszélyben forognak.
A mérgezés tünetei
A szén-monoxid-mérgezés eleinte nyugtalansággal, fejfájással, szédüléssel, émelygéssel, hányással járhat, később izomgörcs, eszméletvesztés léphet fel, és akár halállal is végződhet. Így nagyon fontos, hogy ha a kezdeti tüneteket észleljük, és a lakásban nyílt égésterű berendezés található (kályha, kandalló, cirkó, gázsütő, gázkazán, gáz vízmelegítő stb.) azonnal szellőztessünk vagy menjünk friss levegőre, mert lehetséges, hogy a megnövekedett szén-monoxid koncentráció okozza a panaszainkat.
Hogyan kerülhetjük el?
Nagyon fontos, hogy bízzuk szakemberre a nyílt égésterű tüzelő- és fűtőberendezések beszerelését és a hozzá kapcsolódó égéstermék elvezető kialakítását, javítását, cseréjét! Készülékeinket ellenőriztessük és tisztíttassuk ki minden fűtésszezon kezdetén!
Szellőztessünk rendszeresen!
A kémények kötelező felülvizsgálata nem játék. Tegyük lehetővé a szakembereknek, hogy ellenőrizzék az égéstermék-elvezetőt, mert sokszor az eltömődött, rosszul áramló kémény is veszélyt jelent!
Mindig legyen légbevezető vagy szellőző azokban a helyiségekben, ahol nyílt égésterű készülék található!
Sose takarjuk le vagy tömítsük el a szellőzőket!
Fokozottan figyeljünk, ha kéményes, nyílt égésterű tüzelőberendezésekkel egyszerre használjuk a lakásban a konyhai és/vagy fürdőszobai szagelszívót, a központi porszívót, a szárítós mosógépet vagy a klímát, ezek együttes használata ugyanis emelheti a szén-monoxid koncentrációját.
Használjunk CO2-érzékelő készüléket, mert a megfelelő típus már a legkisebb veszély esetén is riaszt, így elkerülhető, hogy esetleg éjjel, alvás közben kapjunk – akár halálos – mérgezést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.