Hogyan lett mindenszentek előestéjéből jelmezes felvonulás?

2023.10.31.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A halloweent leginkább amerikai filmekből ismertük meg, így a legtöbben csak a „Trick or treat!", vagy ahogy magyarra fordítva általában mondani szokták, „Csokit vagy csalunk!" formájában ismerik, holott az ünnepnek több mint ezer éves múltja van. Eredetileg vallási szertartás volt, de az évszázadok során egyre világiasabbá vált, mígnem vallási jellege teljesen eltűnt. Mára a halloween a kísérteties jelmezek, a csoki és cukorkagyűjtés napja lett, legalábbis a gyerekek számára. A felnőtteknek október 31. egy újabb alkalom a bulizásra, akár jelmezbe öltözve, akár anélkül.

A fiatalabb korosztályok már Magyarországon is ünneplik a halloweent, sokszor az idősebb generációk legnagyobb bánatára és rosszallása mellett. Utóbbiak az USA tudatos kulturális terjeszkedéseként, a halottak napjának meggyalázásaként tekintenek mindenszentek előestéjének vidám bulijaira. A szakadék hatalmas, ám ennek oka csupán annyi, hogy az ünnep eredetét csak kevesen ismerik. Itt az alkalom, hogy a halloween eredettörténetének segítségével áthidaljuk ezt a generációs szakadékot.

All Hallow's Evening, azaz mindenszentek előestéjének története régmúltra nyúlik vissza

A halloween a Samhain néven ismert ősi kelta fesztiválra vezethető vissza, amelyet a korabeli naptárak szerint november 1-jén tartottak. Úgy gondolták, hogy ezen a napon a halottak lelkei visszatérnek otthonaikba, ezért az emberek jelmezbe öltöztek és máglyát gyújtottak, hogy elűzzék a szellemeket.

A halloween a Samhain néven ismert ősi kelta fesztiválra vezethető vissza Forrás: Wikipedia/history.com

A samhain jelentése gael nyelveken november, és az év első hónapját jelöli. A kelták két részre osztották az évet: télre és nyárra, melyek közül az első a tél. A samhain napja az októberről novemberre virradó éjszaka, tehát ez a nap jelentette náluk a nyár végét és a tél kezdetét, ekkor búcsúztatták az óévet és köszöntötték az újat, a gazdálkodás utolsó napja is ez a nap volt, amikor a gazdák eldobtak kapát-kaszát, de ugyanekkor emlékeztek meg a halottaikról is.

Október 31. éjszakája tehát az év legmágikusabb időpontja volt az ősi keltáknál, akik hitték, hogy olyankor a halottak démonok és gonosz tündérek képében jelennek meg, hogy elfoglalják az élő emberek testét, és abban éljenek tovább. Meg is tettek mindent, hogy ezt elkerüljék: hatalmas mulatságot rendeztek, melynek családi és közösségi részei is voltak. Töklámpásokat faragtak, melyek a szellemek ellen fegyverként szolgáltak, riasztó jelmezekbe öltöztek, örömtüzet gyújtottak, abban bízva, hogy így elvegyülnek a szellemek között, akik nem tudják maguktól megkülönböztetni őket. Zenészek és énekesek járták a házakat, akik dalaikért cserébe finom falatokat, némi italt kaptak a lakóktól.

Keresztény gyökerek

Mindenszentek napját a 7. században IV. Bonifác pápa hozta létre. Az ünnep akkor még május 13-ára esett, ám III. Gergely pápa egy évszázaddal később áthelyezte november 1-jére, feltételezések szerint a pogány samhain keresztény helyettesítésére.

Mindenszentekkor, a katolikus egyház kötelező ünnepén az összes megüdvözült lélekről megemlékeznek a hívek

Az ünnep a liturgiába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont 609. május 13-án, Mária és az összes vértanú tiszteletére felszentelte. Tehát, ekkor még május 13-án nem minden szentről és lélekről emlékeztek meg.

Az ünneplendők körét III. Gergely pápa szélesítette ki „a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" tiszteletére, majd az ünnepet IV. Gergely pápa helyezte át november 1-jére.

Az ősi pogány kelta halotti fesztiválból fennmaradt szokásokra építve a kereszténységre áttért írek október 31-én az elkárhozott, pokolra jutott lelkekért imádkoztak, így lett ez a nap mindenszentek előestéje, azaz All Hallow's Eve(ning), mely Írország kelta régióiból származik, és amelynek jelenleg használt formája úgynevezett összerántással keletkezett, s így lett belőle

Amerikába vándorolt ír telepesek vitték magukkal a népszokásaikat is, így jutott el az ünnep az Egyesült Államokba Forrás: AFP/Andrea Renault

Tehát október 31-én az elkárhozott lelkekről, november 1-én, az üdvözült lelkekről, november 2-án a tisztuló lelkekről emlékeznek meg.

Nem amerikai ünnep

Bár a halloweent Amerikából ismerjük, legalábbis a mai formájában, de ahogy azt láthatjuk, nem amerikai ünnep. A brit elnyomás és a nagy éhínség hatására az 1840-es években Amerikába vándorolt ír telepesek vitték magukkal a népszokásaikat is, így jutott el az ünnep az Egyesült Államokba.

1845-ben a 8 milliós ír lakosság fő táplálékát adó burgonyát megtámadta egy addig nem ismert, feltehetőleg Mexiókóból behurcolt, agresszív kórokozó, egy gombafajta, mely miatt már a földben fekete, rothadó masszává vált a teljes termés. Elsőre nem pánikoltak, máskor is volt már rossz termés és voltak tartalékaik, és elvethető gumók is. Ám a következő években megismétlődött a tragédia, de már a raktárakban álló krumpli is a fertőzés áldozata lett. Emiatt az ezt követő években Írországban közel kétmillió ember halt éhen, vagy éhezés miatti betegségekben, további kétmillió pedig kivándorolt az országból. Az írek azóta is hiszik, hogy az elnyomó angol hatalom szándékosan nem tett semmit értük.

A kivándorlók zöme Amerikába indult, úgynevezett „koporsóhajókkal” keltek útra. Nem véletlen az elnevezés. A drága jegy áráért az egykor rabszolgaszállításra használt rozoga bárkákon mnden 5. ír meghalt, mire eljutottak a nagy kontinensre.

Az első amerikai gyarmatosítóknak New Englandben vallási okokból tilos volt mindenszentek előestéjét ünnepelni, ám a déli gyarmatokon népszerűségnek örvendett. Az 1800-as évekre a szezonális betakarítást jelző őszi fesztiválokba már beépítették a halloweeni elemeket, hagyományokat, melyek közül sok a mai napig fennmaradt.

A „Trick or treat!” szokása, amelynek során a gyerekek jelmezbe öltöznek, és finomságokat kérnek a szomszédoktól Forrás: Shutterstock/Rawpixel.Com

A „Trick or treat!” szokása, amelynek során a gyerekek jelmezbe öltöznek, és finomságokat kérnek a szomszédoktól, a XX. század elején vált népszerűvé az Egyesült Államokban, amikor az ír és skót közösségek a hagyományt felélesztve jelmezbe öltöztek és viccet, verset mondtak, vagy valamilyen más mutatvánnyal álltak elő, melyért cserébe egy darab gyümölcsöt vagy más csemegét kaptak.

1950-re az édesség "kicsalása" a halloween egyik legnépszerűbb tevékenységévé vált, napjainkban pedig az édességipar szenpontjából az egyik legnagyobb, 3 milliárd dollár bevételű ünnepnek számít az Egyesült Államokban.