fenntartható életmód vásárlás élelmiszerpazarlás szemét környezetvédelem
Túlfogyasztás. Hányszor halljuk a kifejezést, amellyel vitázni is kár, mindannyian tudjuk, hogy mindenből, így élelmiszerből is többet vásárolunk, mint amennyit meg tudunk enni. Végül a megvett ételek egy jelentős része a szemeteskukában landol.

„Bezzeg más gyerekek éheznek!” — hányszor hallottuk a szüleinktől, amikor otthagytuk az ételt, és amikor épp nem azzal tömték a fejünket, hogy Afrikában éheznek, amíg mi válogatunk, és a tányéron marad a maradék.

Magam is megtapasztaltam anyaként az iskolatáskában szétlapított banán, megolvadt szendvics és úgy általában a tízóraira, uzsonnára csomagolt étel kukába dobása fölötti szomorkodást: már megint pazarlunk. Van, hogy magam rontom el a tervezést, túl sokfélét, túl nagy mennyiségben főzök, emiatt a fagyaszthatatlan maradékok mindegyike a szemetesbe kerül. 

Minden alkalommal, amikor bevásárolok, megfogadom, hogy csak azt veszem meg, amire valóban szükségünk van és el is fog fogyni, de aztán mindig meglátok valamit, ami épp akciós vagy a gyerekek nagyon szeretik, a férjem hogy örülne neki, esetleg csak úgy megkívánom. Tudom magamról, hogy impulzusvásárló vagyok, ehhez képest próbálok tudatosabb lenni, és most már egész gyakran sikerül is, de összességében még úgy is sok minden megy a szemétbe, hogy egyébként komposztálunk.

komposzt élelmiszer szemét
Összességében még  sok minden megy a szemétbe
Forrás: Shutterstock

Maradék nélkül is lehetne élni, de a vizsgálatok szerint ez nekünk, magyaroknak sem megy

A fenntarthatósági problémák egyik legsúlyosabbika az élelmiszerpazarlás, amely a gazdasági és a környezet kizsigerelésének kérdései mellett erkölcsi aggályokra is okot ad. A statisztikák szerint Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, amelynek jelentős része a legkisebb egységekben, a háztartásokban termelődik. 

Összességében a következő, kedvezőek nem mondható adatokat produkálja a magyar lakosság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai szerint: 

  • évente 574 ezer tonna élelmiszerhulladék
  • fejenként és évente 59.9 kilogramm élelmiszerhulladék, amelyből 24 kilogrammnyi megelőzhető lenne, tehát pazarlás
  • évente 380 milliárd forint veszteség a lakosság, amely 40 ezer forintnyi élelmiszer kidobását jelenti személyenként.

A magyar családok által kidobott étekmennyiségből egy éven át félmillió ember teljeskörű étkezését lehetne biztosítani. Elképesztő mértékű a pazarlás, holott akár csak a saját hztartásunk büdzséje is sokkal kedvezőbb számokat mutatna, ha egy kicsit jobban odafigyelnénk a kiadásainkra és törekednénk a tudatos élelmiszervásárlásra, ami visztont nem kerül pénzbe. Annál inkább a fölöslegesen megtermelt, feleslegesen megvásárolt és emiatt kidobott élelmiszerek, amelyek azont túl, hogy hatalmas mennyiségű elpazarolt vizet jelentenek, a földterületek csökkenésével pocsékba ment más erőforrásokkal és pénzpazarlással is járnak, amit a lakosság is megérez a saját pénztárcáján.

 

Milyen módszerekkel kerülhetsz közelebb a maradék nélküli fogyasztáshoz? 

Az élelmiszerek kidobásának egyik oka, hogy nem vagyunk tisztában a minőségmegőrzési idő és fogyaszthatóság közötti különbséggel, ezért először ezt érdemes tisztázni.

A minőségmegőrzési idő azt a dátumot jelöli, amelynek lejárta után már nem ugyanaz a jó minőségű, ám élelmiszerbiztonsági szempontból még nyugodtan fogyasztható az élelmiszer. Nem leszünk rosszul tőle, nem történik semmi bajunk, ha megesszük, legfeljebb már nem olyan ízletes, nem olyan szép és friss. 

A minőségmegőrzési idő utáni fogyaszthatóság ideje élelmiszercsoporonként változik. Az alábbi grafikán látható, hogy melyik tartós élelem a megadott határidő után még mennyi ideig fogyasztható, használató fel.

A fogyaszthatósági határidőre lényegesen szigorúbb szabályok vonatkoznak. 

Amelyik élelmiszeren ezt a dátumot adják meg, azt a határidő lejártával már tilos megenni, mivel fogyasztása egészségügyi kockázattal jár!

nő, élelmiszer, minőség lejárati idő, minőség
A minőségmegőrzési idő utáni fogyaszthatóság ideje élelmiszercsoporonként változik
Forrás: Shutterstock

Módszerek az élelmiszerőazarlás megőrzésére:

  • Vásárolj tudatosan, tervezz előre, akár egy hétre, mit fog enni a család. Hagyj benne rugalmasságot, ha csak alapanyagokban gondolkodsz, az is jó, a lényeg, hogy ne vásárolj többet, mint amennyi elfogy. Ezt viszonylag rövid idő alatt, két-három hetes fogyasztási naplóval felmérheted, ahogy azt is, mekkora mennyiségű ételt dobsz a kukába.
  • Ha úgy látjuk, hogy felülterveztünk, akkor még a lejárat előtt fagyasszuk e a felesleges élelmiszereket: később jó szolgálatot tesz, amikor elfelejtesz valamit megvenni és a kidobástól is megmented.
  • Tartsd számon a tartós élelmiszerek minőségmegőrzési dátumát, hogy még véletlenül se a kukát etesd a már nem túl kívánatos, ám ehető ételekkel, ugyanakkor ne vásárolj nagy mennyiséget olyan alapanyagból vagy késztermékből, amelyik nyilvánvalóan nem fog elfogyni. Akkor se, ha akciós...
  • Figyelj oda a maradékok tárolására, ne hagyd, hogy a megmaradt főtt étel megromoljon, és nyugodtan szolgáld fel másnap is, nem kell minden nap új ételt készíteni, ha még van az előző napiból. 
  • Megvetted, mert jó ötletnek tűnt vagy olcsó volt, de már akkor tudtad, hogy nem használod fel, amikor hazavitted? Adományozd el az Élelmiszerbanknak vagy olyan civil szervezeteknek, amelyek eljuttatják olyan családokhoz, amelyek nálad jóval kevesebb pénzből gazdálkodnak, így nem minden nap jutna étel az asztalra.
  • Használd fel kreatívan a megmaradt élelmet, pl. a szikkadt kenyér kiváló bundáskenyér vagy melegszendvics alap, a kiszáradt verzióból pedig remek házi panírmorzsa készülhet. 

Rengeteg maradékmentő ötletet találsz az interneten, keress, és törekedj az élelmiszerpazarlás csökkentésére vagy akár a megszüntetésére, legalább a saját konyhádban. 

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.