Fesztiválozna a gyerek - Mit tegyek? Szakértő válaszol

Amíg a gyerekünk kicsi, természetes, hogy mindenhová együtt megyünk, mindig rajta tartjuk a fél szemünket. Aztán a kiskamaszoknál, majd később a tinédzsereknél elkezdődik a leválás természetes folyamata, ami előbb a táborozással, majd az esti bulizással, később a nyári zenei fesztiválok iránti vágyakozással jár együtt és eljön a nap, amikor fesztiválozna a gyerek. De mikor érett meg a helyzet arra, hogy egyedül elengedjük őt egy többnapos tömegrendezvénye, ahol tényleg bármi megtörténhet vele?

Nem tarthatjuk burokban!

– Jó esetben ismerjük annyira a gyerekünket, hogy meg tudjuk ítélni, képes lesz-e a nyári fesztivál forgatagában vigyázni magára és megfelelően reagálni akár váratlan helyzetekben is – kezdi dr. Makai Gábor pszichoterapeuta. – Ha úgy ítéljük meg, hogy igen, akkor egy középiskolás korban lévő tinit már nyugodt szívvel elengedhetünk. Persze, könnyű mondani, hiszen szülőként frászt kapunk a következő gondolatoktól: cigi, pia, drog, szex és minden más, amiből baja származhat. 

 Jobb, ha szembesül egyes veszélyekkel, és ha belesodródik bizonyos helyzetekbe, akkor azokból tanulni fog. Lehet, hogy leissza majd magát a sárga földig, de másnap, amikor rettenetesen szenvedni fog, és ki sem tud kelni az ágyból, a buli meg folytatódik nélküle, akkor legközelebb már mérlegelni fog, hogy megéri-e leküldeni a torkán még azt a sokadik italt is. A nyári fesztivál tökéletes teret ad arra, hogy a tini kipróbálhassa önmagát, miként boldogul egyedül, hogyan jön ki másokkal, hol vannak a határai. Egész biztos, hogy egy ilyen tapasztalattól fejlődik a személyisége – mondja a szakértő.

Hogyan kezeljük ha fesztiválozna a gyerek?

A nyári fesztivál egész biztos, hogy jó móka és nagy kaland egy tininek, de mindeközben fontos lenne, hogy számunkra se arról szóljon az a néhány nap, hogy halálra aggódjuk magunkat, és ne azon kattogjunk minden pillanatban, hogy vajon mit csinál most, mi van, ha bajba került, eszik-e eleget, nem iszik-e túl sok alkoholt.

– Sajnos ezt nem lehet elkerülni, kivéve akkor, ha a csemeténk beleegyezik, hogy az első fesztiválra elkísérjük. Köztes megoldás lehet, hogy a fesztiválhoz közeli helyen veszünk ki szállást családostul, így a gyerek, amikor nyugovóra tér az éjszaka folyamán, akkor mi is fellélegezhetünk, hogy épségben van. Ha azonban elengedjük egyedül, már előre számoljunk azzal, hogy nem lesz mindig elérhető, és ezt ne is várjuk el tőle. Legjobb, ha megegyezünk napi egy telefonhívásban, amihez mindketten tartjuk magunkat. 

Meg kell állnunk, hogy ne zaklassuk folyamatosan, mert ettől egy kamasz teljesen kiborul. Ez bizony már az elengedés kicsiben történő gyakorlása. Gondoljunk arra, hogy őt ott rengeteg impulzus éri, neki rohan az idő, amíg mi a telefont szorongatva próbálunk uralkodni magunkon, hogy ne hívogassuk. Arra is készüljünk fel, lehet, hogy szétesve, hullafáradtan, leégve, megfázva, vagy akár apróbb sérülésekkel jön majd haza és még így is azt fogja mondani, hogy ez volt élete legjobb pár napja – tanácsolja dr. Makai Gábor.

Figyelnek rájuk

Ha mégsem tudjuk az aggodalmunkat félretenni, gondoljunk arra, hogy a nyári fesztiválok szervezőinek a szórakoztatás mellett kötelessége a látogatók biztonságára is figyelni. Egy-egy ilyen rendezvényen komoly elsősegélynyújtási, orvosi pont van és közvetlen kapcsolatban állnak kórházakkal is. A fesztiválokon állandóan járőrözik egy csapat egészségügyi dolgozó, akiknek az a feladata, hogy időben felfedezzék, ha valaki nincs jól és segítsenek rajta. Egyszóval a gyerekünk, mialatt önfeledten bulizik, nincs magára hagyva a tömegben – nyugtat minket a pszichológus.

Mi sem voltunk különbek

Jusson eszünkbe, hogy fiatalon mi is megcsináltuk a magunk marhaságait, amiről a szüleink a legtöbb esetben még csak nem is tudtak. Együtt iszogatni a vízparton, egy áttáncolt éjszaka után nézni a napfelkeltét, csókolózni egy ismeretlennel, vagy épp hazatámogatni a hullarészeg barátunkat – többek között ezek az élmények jelentik a fiatalságot, amire sok évvel később jó lesz visszaemlékezni. Ráadásul az ilyen közös kikapcsolódás erősíti a fiatalok között az összetartást, a sok együtt átélt kaland vezet azokhoz az életre szóló barátságokhoz, amelyekre később, felnőttként majd támaszkodhatnak. 

Legyünk partnerek abban, hogy a gyerekünk önállósulhasson, és kicsiben, fesztiválkeretek között kipróbálhassa, milyen az önmagáért és a másokért történő felelősségvállalás érzése. Emellett gondoljunk arra, hogy most legalább személyes élményeket gyűjt, és nem a virtuális világban éli a szociális életét.

Szöveg: Bata Kata