A gyermekek jólléte: az angol fiatalok a legboldogtalanabbak Európában, de mi a helyzet a magyarokkal?

Európát, különösen az EU-t a világ egyik leggazdagabb régiójának tartják. Ennek ellenére a gyermekek jólléte egyre romlik ezekben az országokban - nagy aggodalomra ad okot, hogy ez a mentális egészségükre is igaz.

A Children's Society, egy brit székhelyű jótékonysági szervezet jelentést tett közzé, amely az Egyesült Királyságban élő fiatalok jóllétét vizsgálta, majd az adatokat összehasonlította más európai országokéval. Hollandiában érzik legjobban magukat a gyerekek, ahol a 15 évesek mindössze 6,7 százaléka jelezte, hogy nem elégedett az életével. Hasonlóan jól szerepelt Finnország és Dánia is, ahol csak 10,8 százalék, illetve 11,3 százalékuk számolt be alacsony elégedettségről. Az Egyesült Királyságban a legelégedetlenebbek a fiatalok, 25,2 százalékuk jelezte, hogy jobb sorsra vágyna, de a lista végén szerepel Lengyelország (24,4 százalék) és Málta (23,6 százalék) is. Magyarország a hetedik helyre futott be a vizsgált 27 ország közül, hazánkban a fiatalok 12,6 százaléka elégedetlen. Az európai átlag 16,6 százalék.

„2024 Good Childhood Report című jelentés megállapításai riasztóak, és elfogadhatatlan képet mutatnak a gyermekek jóllétéről az Egyesült Királyságban. Világosan mutatja, hogy Angliában nagyon sok gyermek elégedetlen, elégedetlenebb, mint a kortársaik más európai országokban. A fiatalok jólléte romlik” - mondta Jack O'Neill, a The Children's Society politikai és közkapcsolati vezetője.

A jelentés különböző forrásokból származó adatokat használt fel a fiatalok élettel való elégedettségének elemzéséhez, többek között az Egyesült Királyság longitudinális háztartási felmérését, a Children's Society éves felmérését és az OECD Nemzetközi Tanulói Felmérési Programját (PISA).

Boldogtalan gyerekek az Egyesült Királyságban

Az Egyesült Királyságban mutatkozott a legnagyobb különbség az előnyös és a hátrányos helyzetű fiatalok életelégedettségében, ami rámutathat a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekre, és arra, hogy ez a gyerekekre is nagy hatással van. A jelentésből az is kiderült, hogy az Egyesült Királyság a negyedik helyen áll az élelmiszerhiány tekintetében: a 15 évesek 11 százalékának marad ki valamelyik étkezés pénzhiány miatt. Sok család számolt be arról, hogy nehezen tudták finanszírozni a nyaralást, a gyermekeik iskolán kívüli tevékenységeit, sőt, egyes esetekben még a családi ünnepségeket és különleges alkalmakat is, 41 százalékuk mondta, hogy nem engedhetik meg maguknak az ilyen eseményeket. Emellett a gyermekek 50 százaléka számolt be arról, hogy a pénzhiány megakadályozta őket abban, hogy részt vegyenek olyan tevékenységekben, mint a társasági élet vagy az iskolai kirándulások. Az anyagi korlátokon túl a gyerekek aggodalmukat fejezték ki különböző életkérdésekkel kapcsolatban, különösen a megélhetés növekvő költségei miatt.

„Ötből két megkérdezett gyermek és fiatal aggódott az emelkedő árak miatt, ami azt mutatja, hogy a megélhetéssel kapcsolatos aggodalmak átszűrődnek a fiatalokra” - mondta O'Neill.

Ezenkívül az iskolával kapcsolatos problémák is jelentős szerepet játszottak az angol a gyermekek jóllétének romlásában. 2024-ben a fiatalok 14,3 százaléka számolt be arról, hogy elégedetlen az iskolai tapasztalataival. O'Neill szerint az iskolai biztonsággal, az összetartozás érzésével és a zaklatással kapcsolatos aggodalmak - amelyeknek aránya az Egyesült Királyságban volt a második legmagasabb Európában - a legfontosabb problémák közé tartoznak.

„A nemzetközi összehasonlító adatokból, valamint a gyerekekkel és fiatalokkal folytatott beszélgetésekből tudjuk, hogy a zaklatással és a tanulmányi eredményekkel kapcsolatos nyomás milyen nagy a gyerekek életében. Aggasztja őket az iskola, szoronganak a vizsgák, a kudarcok miatt, és nem bíznak a jövőben” - mondta O'Neill.

A gyermekek jólléte Európában: a romlás okai

Bár a jelentés az Egyesült Királyságra összpontosít, Európa-szerte hasonló tendenciák figyelhetők meg, és a jelentések több országban is a fiatalok jóllétének csökkenését jelzik. Az UNICEF szerint a 2018-as 74 százalékról 2022-re 69 százalékra esett vissza a magas életelégedettséget jelző 15 évesek aránya. Az okok között az egyik legjelentősebb a szegénység magas aránya: az EU-ban körülbelül 20 millió gyermeket, azaz minden negyedik gyermeket fenyegetnek anyagi gondok vagy a társadalmi kirekesztés veszélye.

„A szegénység hosszú távú hatással van a gyermekekre. Nem olyan egyszerű, hogy amint felnőnek és munkát kapnak, kikerülnek belőle. Hatással van a testükre, az elméjükre és a jövőre vonatkozó kilátásaikra is” - mondta Dr. Ally Dunhill, az Eurochild politikai, érdekvédelmi és kommunikációs igazgatója.

Dunhill szerint a szegénységben felnövő gyermekek az alapvető szükségletek hiányával küzdenek (élelmiszer, ruházat, iskolai felszerelések vagy a sportfelszerelések), ez pedig korlátozza a szokásos gyermekkori tevékenységekben való részvételüket, és társadalmi elszigetelődéshez vezet. A szegénység a mentális egészségre is hatással van: a szegénységben élő gyermekek nagyobb valószínűséggel szenvednek stressztől, szorongástól és depressziótól. Veszélyforrás a rossz táplálkozás is, mivel a szegény családok az olcsó élelmiszerekhez jutnak hozzá, amelyek kevésbé táplálóak, és az egészségre sincsenek jó hatással.

Dunhill megjegyezte továbbá, hogy a szegénység mélyen befolyásolja a gyermekek iskolai elkötelezettségét.

„Ezek a gyerekek valóban nem vesznek részt az oktatásban, néhányan közülük nem is járnak iskolába, vagy járnak ugyan, de annyira fáradtak, vagy annyira fáznak, esetleg éhesek, hogy nem biztos, hogy képesek leülni és tanulni, figyelni és részt venni az órán” - mondta.

Az oktatási elkötelezettség hiánya visszaveti a gyerekeket, és csökkenti az esélyüket arra, hogy kikerüljenek a szegénységből. A rossz körülmények között felnövő gyerekek nagyobb valószínűséggel maradnak felnőttként is szegények, és az ő gyerekeik is szegények lesznek.