A mentes nem egyenlő azzal, hogy egészséges: hogyan étkezzen a gyerek?

Legtöbb esetben az allergéneket iktatják ki önkényesen a szülők, mivel azt gondolják, hogy ezeknek a jelenléte az étkezésben egészségtelen, pedig ez így nem igaz. A mentes nem egyenlő azzal, hogy egészséges.

„Nagyon gyakori jelenség, hogy amikor az egészen kicsi gyerekek először találkoznak egy-egy újfajta finomsággal, akkor megjelenik egy-két kiütés, piros pötty az arcukon, és emiatt az édesanya ebből arra következtet, hogy a gyerek allergiás az adott ételféleségre. Pedig a valóságban ilyenkor csupán annyi történik, hogy az immunrendszer reagál az újdonságra. Ez egy teljesen természetes és egészséges reakció. A leggyakoribb allergének, amelyeket a szülők saját elgondolásukból kiiktatnak a gyerek étrendjéből úgy, hogy semmilyen orvosi vizsgálat ezt nem támasztja alá, az a glutén és tej-tejtermékek. De találkoztam már „minden mentes étkezéssel’’ is" – avat be Csík Orsolya gyermekdietetikus.

Gluténmentesen

„Ha a szülők a gluténérzékenység bármilyen jelét észlelik, akkor azonnal forduljanak gasztroenterológushoz, mindenképpen ki kell vizsgáltatni a gyereket. Ha viszont ennek negatív az eredménye, akkor semmiképpen sem javasolt a kicsik étrendjéből kiiktatni ezt, mert nagyon sok értékes gabonafélét zár ki ezzel az életéből. Ráadásul a gluténmentes helyettesítőknek általában alacsonyabb a rosttartalmuk, és hosszú távon az alacsony rostbevitel különböző egészségügyi problémákhoz vezethet, mint például elhízás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémákhoz, gyomor- és bélrendszeri megbetegedésekhez. A rost nagyon jótékony összetevője az ételeknek. A zöldségeknek, gyümölcsöknek, szárazhüvelyeseknek is magas a rosttartalmuk, de a gabona ipari termékek kiiktatásával jelentősen csökken a bevitel. Persze itt nem a fehér kenyérre kell gondolni, hanem a teljeskiőrlésű búza, rozs vagy tönkölykenyérre. Emellett a szénhidrátról sem szabad megfeledkezni! Még a felnőtteknek is nagy szükségük van erre a tápanyagra, nemhogy a gyerekeknek. Az egészséges táplálkozásban az energiánk 50%-a szénhidrátból kell, hogy származzon. Ez nem azt jelenti, mint ami a köztudatban él, hogy ez a fehér liszt, a krumpli, a rizs és a cukor, és ezeket nem kell enni. Remek forrás lehet például a teljeskiőrlésű kenyér is, ami összetett szénhidrátot tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a szénhidrát mellett, magas a rosttartalma is. Az összetett szénhidrátok teljesen máshogy viselkednek a szervezetben. Sokkal lassabban szívódnak fel, és számos betegségmegelőző hatással bírnak, így egészséges módon biztosítják az energiát. Azok a gyerekek, akik nem fogyasztanak elegendő mennyiséget, általában enerváltak, tehát kimerültek, és ez nagyon ez megviseli a teljesítményüket is" – figyelmeztet a szakértő.

Cukormentesen

A legtöbb esetben a szülők nem csak kihagyják, de helyettesítik a cukros ételeket olyan nyalánkságokkal, ami édesítőszerrel készül. Pedig a gyerek szervezetének nincs szüksége édesítőszerre, ráadásul azt sem tudjuk pontosan, hogy a ma széleskörűen használt édesítők hosszú távon milyen hatással vannak a szervezetre, főleg egy gyerekére. Inkább egy nagyon kicsi cukor vagy méz kerüljön a gyerek étrendjébe, mint édesítő. De itt is fontos a mérték. Ha pedig mindenképp édesítő, akkor stevia. A kiegyensúlyozott táplálkozás mellett hetente párszor belefér, hogy a gyerek kis mennyiségben édességet egyen a főétkezés után. A desszertek teljes tiltása nem vezet jóra, és a későbbiekben akár addikciókhoz is vezethet. A legjobb viszont, ha már pici koruktól arra szoknak a gyerekek, hogy az eltúlzott édes íz nincs jelen az étkezésükben – javasolja a dietetikus.

Vegetáriánus és vegán

Egyre több szülő neveli vegetáriánusságra vagy vegánságra a gyereket. 

A vegetáriánus étrend – ami nem tartalmaz húst – alkalmazható a gyermekek körében is nagy körültekintéssel, de a vegán étkezés nem való nekik. A fejlődő szervezetük egyszerűen többet igényel a növényi étrendnél, ami nem tartalmaz semmilyen állati eredetű terméket, sem tojást, sem tej-tejtermékeket. Figyelembe kell vennünk, hogy a kicsik szervezete fejlődésben van. Ezáltal sokféle tápanyagra van szükségük, köztük fehérjére. Persze akár vegán ételekkel is ki lehet a fehérje igényt elégíteni, de elég valószínű, hogy hiányos lesz az aminosav bevitel. A fehérjék aminosavakból épülnek fel, és van kilenc esszenciális aminosav, amelyeknek mindenképpen külső forrásból kell származniuk, tehát a szervezet nem képes előállítani. Ezek hiánytalanul, együttesen csak az állati eredetű élelmiszerekben vannak benne. Még felnőtt esetében is rendkívül körültekintően kell összeállítani egy vegán étrendet ahhoz, hogy ne alakuljon ki fehérjehiány, nem, hogy egy fejlődő szervezetnél. A másik fontos dolog, amire szüksége van egy gyerek szervezetének, az a kalcium. A vegánok tejet, tejterméket sem fogyasztanak, pedig az a legjobb és legegyszerűbb forrása. A kalciummal dúsított rizstej például fele annyira értékes, mint egy pohár tej, még akkor is, ha a kalciumtartalma ugyanannyi. Ennek oka, hogy a kalcium-foszfor arány a tejtermékekben a legmegfelelőbb ahhoz, hogy a kalcium a legjobban tudjon hasznosulni. A savanyított tejtermékek esetében - mint a kefir vagy joghurt - a jótékony baktériumok szerepe is fontos, bár igaz, hogy ma már lehet kapni növényi joghurtból is olyat, ami élőflórákat tartalmaz. 

„A harmadik pedig a B12-vitamin, aminek fontos szerepe van a központi idegrendszer fejlődésében, működésében. Ez azt jelenti, ha a B12-vitamin szint alacsony, akkor a kognitív funkciók sérülhetnek. A hiányának a jelei lehetnek az állandó fáradtság, koncentrációs nehézségek, memóriazavar vagy akár vérszegénység. Ez a vitamin viszont csak állati eredetű táplálékokban található. És akkor még nem beszéltünk a tojásról, ami nagyon értékes vitamin, ásványi anyag és fehérjeforrás. A gyerekeknek pici korban még a tojásban démonizált koleszterinre is nagy szükségük van, mert az idegrendszer fejlődéséhez ez elengedhetetlen" – mondja Csík Orsolya.