Azt gondoltad, egészséges? Mérgező halak

A higany, amely beépül a halba, az emberi szervezetben agyi, gerincvelői és vesekárosodást okozhat. Ha elég magas a szintje, akár bele is lehet halni.

Bizonyos halak képesek a többi halfajnál is több higanyt felhalmozni. Ezek mind fel vannak sorolva az amerikai Food and Drug Administration - azaz az Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal listáján, és beletartoznak a makréla, a kardhal és a cápa is, melyek mind tengervízi fajok.

"Van valami érthetetlen abban, hogyan halmozódhat fel ilyen mértékű higanytartalom ezekben a halfajokban, hiszen a higanyszint a tengervízben alacsonyabb szokott lenni" - hasonlította össze a tapasztalatokat az édesvízi adatokkal Heileen Hsu-Kim, a Duke Egyetem környezetmérnöke. Egy új kutatás segíthet megoldani ezt a rejtélyt.

A higany a széntüzelésű erőművekből, bányaművelési területekről és más természetes forrásokból, pl. vulkánkitörésekből származik, és elvándorol a tengerekbe és az édesvizekbe is. Hsu-Kim elhatározta, hogy vizsgálni fogja, mi történik a higannyal ezután, ami kiváltja, hogy a higany ennyire eltérő módon halmozódjék fel a halakban.

Mi állhat a jelenség mögött?

A kutatások azt mutatják, hogy egy kémiai anyag, a mérgező higanymetil okozza a jelenséget, mely lassabban bomlik le a tengervízben, mint az édesvízben. A kevésbé mérgező szervetlen higanyvegyületből szerves higanyvegyület keletkezik, amely felszívódhat az élő szervezetekben és mérgező azok számára.

"Mivel a higanymetil lassabban bomlik le a tengervízben, élettartama hosszabb az óceánban. Így arra, hogy beépül a táplálékláncba, sokkal nagyobb az esély" - mondta Hsu-Kim. A higanymetil magas élettartama a tengervízben megnöveli a valószínűségét annak, hogy a hal nagy mennyiségű toxint vesz magához - és így annak is, hogy mi is többet fogyasztunk belőle, ha makrélát vagy kardhalat eszünk.