Drága fésűket és kímélő sampont választunk, óvatosan mossuk, hetente pakolással kényeztetjük, és ha tehetjük, a fodrász szakértelmére bízzuk a hajunkat. Mielőtt még bárki nárcizmusra gyanakodna, eláruljuk: a hajunkhoz való hozzáállás evolúciós örökségünk része. A női haj ugyanis hosszú évezredek óta kiemelkedő szerepet tölt be az életünkben. A dús és szép haj mindig is a nőiesség egyik fontos szimbólumának és az egészség hatékony indikátorának számított. Árulkodva arról a nem elhanyagolható tényről, hogy viselője egészséges utódoknak adhat majd életet. A helyzet olyan sokat mára sem változott: ha választhatnak, a férfiak még mindig előnyben részesítik a dús, egészséges és ápolt hajú nőket.
A hajhullás jelensége tehát érthető módon megrémít bennünket: a betegség, kopaszság és a megbélyegzés jövőképével ijesztget.
Mikortól számít kórosnak a hajhullás?
A fésűben maradt, a hajmosás közben kipotyogó, vagy a párnán talált néhány hajszál láttán még nem érdemes aggódni. A szó szoros értelmében vett hajhullásról akkor beszélünk, ha huzamos időn át, naponta 50-60 hajszálat veszítünk, anélkül, hogy újak nőnének helyettük. A hajhullás szembeötlő jelei ráadásul rövid időn belül kézzelfoghatóvá válnak: a haj veszít dússágából, a hajszálak előfordulása ritkássá válik, esetenként kopaszkás foltok is megjelenhetnek a fejbőrön, sőt, az sem ritka, hogy a folyamat végleges kopaszsághoz vezet. Mivel a hajhullásban szenvedő nőket a tünetek erős stresszként érik, nem csoda, ha fokozott mértékű aggódással, szorongással, depresszív gondolatokkal és önértékelési problémákkal reagálnak a betegség jelenlétére.
A hajhullás okai
Az orvostudomány mai állása szerint a női hajhullás általában hormonális faktorokkal kombinált genetikai tényezőkre vezethető vissza. A hajhullással küszködő nők szervezetében például sok esetben magas a tesztoszteron alapú DHT hormon szintje. A haj vészes ritkulásáért ennek megfelelően gyakran okolják a hormonális fogamzásgátló tablettákat, a szülés vagy klimax után kialakuló hormoningadozást is. Ha tovább vizsgálódunk, a hajhullás okai közt megtaláljuk az alacsony vérnyomást, a fejbőr megfázását, de a drasztikus fogyókúrák következtében fellépő vitaminhiányt is.
Mit mond a pszichológia?
Sok esetben valóban organikus tényezőkön múlik, helyükön maradnak-e a hajszálaink. Azt az orvosok is aláírják, hogy létezik "stressz alapú" hajhullás is, melyet a tartós kimerültség vagy egy megterhelő rossz hír, például közeli hozzátartozók halála is kiválthat belőlünk. A pszichológusok nemcsak hogy egyetértenek ezzel a véleménnyel, de ki is jelentik: hajhulláshoz sok esetben épp a hosszú ideje megoldatlan lelki problémáink vezetnek.
Egy tartósan negatív élethelyzet, a boldogtalanság, a működésképtelen kapcsolatainkhoz való makacs ragaszkodás, de a depresszív hangulati állapot egyaránt okozhat fokozatos és jelentős hajveszteséget. A hajhullásért felelős leggyakoribb lelki tényezőnek mégis a belső félelmek jelenlétét tekintik. A szakértők véleménye szerint kimondatlan aggályaink, egy jövőbeli élethelyzettől való tartós szorongásunk, elfojtott, gátolt belső aggodalmaink következtében testünk a hulló hajszálakkal jelzi: a lelkünknek segítségre van szüksége.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.