Pánikbetegség szexuális erőszak után - amikor betörnek az emlékek

Forrás: Thinkstock -
betegség Törd meg a csendet! pánikbetegség egészség szexuális bűncselekmény
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
A Törd meg a csendet! felhívásra több esetben érkezett olyan levél, amely a szexuális erőszak utóhatásaira hívja fel a figyelmet, például arra, hogy az áldozatok  pánikbetegséggel küzdenek.

Szexuális erőszak esetén egyszerre sérülhet az ádozat fizikailag, lelkileg, érzelmileg, nem véletlen tehát, hogy az erőszakot elszenvedett emberek nagyon sokszor szenvednek szorongásos tünetektől, és számolnak be pánikrohamokról is.

Eszter is erről írt a Life.hu oldalán

"A fiatalkori megcsalásokat, majd a az erőszakot nem tudtam könnyen kiheverni. Pánikbeteg lettem. Ez úgy mutatkozott meg, hogy nem tudtam közlekedni. Se kocsival, se gyalogosan. A páromat, bármennyire is jó ember, nem tudtam értékelni. Érzem, hogy nagyon mély az a seb, amit 12 éve kaptam. A férfiakba vetett hitem végérvényesen sérült. Látom, én magam is, hogy a párkapcsolataimra egyértelműen kihatott a szexuális erőszak. Ha nem lett volna, biztosan jobban megbecsültem volna, megbecsülném a párom szeretetét."

Gyakori a depresszió, az indokolatlan félelmek megjelenése, fóbiák kialakulása is, és a pánik, amely képes felülírni a "józan észt". Pánikbetegség természetesen kialakulhat egyéb trauma hatására is. Egy szeretett családtag halála, baleset, betegség, válás vagy a munkahely elvesztése esetén is - ám az összes tényező mögött egyféle bizalomvesztés fedezhető fel: a világgal szembeni bizalom sérül, hiszen törékeny, sérülékeny a létezés, az élet nem örök, egyik-pillanatról a másikra fordulhat nagyot a sors, és a kiszolgáltatottság megélése éppen elég ahhoz ahhoz, hogy pánikszerű rosszullétek alakuljanak ki.

Forrás: Thinkstock

A pánik pánikot kelt

A pánikroham hosszabb -rövidebb ideig tartó, előbb - utóbb elmúló félelemérzet, illetve vad diszkomfortérzet. Más szorongásos betegségek tüneteitől eltérően a pánikroham teljesen váratlanul jelentkezik, szinte a semmiből csap le a betegre, és úgy tűnik, nincs közvetlen kiváltó oka. Pánikbetegségről akkor beszélünk, ha a pánikrohamok megismétlődnek, és ehhez már a pánikrohamtól való félelem (pánik) is csatlakozik.

Aki élt már át valaha pánikrohamot, az nagy valószínűséggel évek múltán is képes felidézni az első roham megjelenését, annak körülményeit, az érzéseket, a félelmeit. Még azt is, hogy esetleg mi ment közben a tv-ben, vagy milyen színű sál volt a mellette ülő ember nyakán. Gyakran azonban alvás közben érkezik a roham, esetleg az elalvás előtti féléber állapotban, így az első pár másodpercben azt sem tudja eldönteni a beteg, hogy amit érez, az valós érzet e, vagy az álom része csupán. És óriási a rémület, amikor rádöbben, hogy tökéletesen ébren van, és a rossszullét teljesen valóságos.

A pánikbetegség három, közel azonos méretű csoportra osztható. Az első csoportba az enyhe lefolyású, olykor kezelés nélkül is elmúló betegek tartoznak, a második csoport tagjai azok, akiknek betegsége megfelelő kezeléssel "tünetmentesen" tarthatóak. A harmadik csoport betegeinél azonban a rendszeres kezelés, a kontrollvizsgálatok ellenére is észlelhetőek maradványtünetek. Vagyis a pánikbetegség az enyhe lefolyásútól -akár a beteg élete végéig is tartó vissza-visszatérő szenvedésig tart.

Forrás: Thinkstock

A pánikroham tünetei

- Váratlanul érkező elviselhetetlen légszomj, a beteg úgy érzi azonnal megfullad
- Heves szívdobogás, megbolondult pulzus
- A végtagok zsibbadása, "bénultság" érzése, a beteg úgy érzi nem tud megmozdulni
- A száj, a torok kiszáradása, a beteg nem tud nyelni, beszélni, segítséget kérni
- Erős szorítás érzete a mellkasban, sokszor hiszik azt, hogy szívinfarktusról van szó
- Kontrollvesztés
- Halálfélelem
- Verítékezés
- Bőrpír
- Szédülés
- Fejfájás
- Hányinger, émelygés
- Ájulásközeli állapot érzékelése

Van rá megoldás?

Az enyhe (és egyszer jelentkező) pánik is egy életre szóló "emlék" marad a betegnek, de ha többször nem jelentkezik, akkor különösebben nincs teendő azon kívül, hogy a beteg megpróbálja felfedezni és elkerülni vagy enyhíteni azokat az okokat (túlzott stressz, kimerültség, párkapcsolati problémák, vizsgahelyzet) amelyek ezt előidézhették. Többször jelentkező pánikroham esetén azonban mindenképp szakemberhez, pszichológushoz vagy pszichiáterhez kell fordulni, aki segít a pánikrohamot megérteni és megtalálni az okokat, amely ezt előidézhette. Amennyiben az ok egy súlyos trauma, például gyermekkorban elszenvedett szexuális molesztálás, vagy bármely életkorban elszenvedett szexuális erőszak, akkor fontos tudni, hogy magától nem fog elmúlni a betegség. A pánikrohamokat ugyanis nagyon sokszor a fel nem dolgozott, a tudat alá száműzött problémák váltják ki.

Egy szag, egy szorítás, egy szó is előidézheti a pánikot

Gyimesi Andrea, szexuálpszichológus, a Life.hu szakértője véleménye szerint a trauma átélésekor megváltozik a dolgok feldolgozásának folyamata. Máshova és máshogyan helyezzük el a történteket.
A trauma utáni pánik lehet egyfajta emlékbetörés, de konkrét emlékek nélkül.
Nem a szavakkal emlékszünk ilyenkor - tehát nem "eszünkbe jut", ami velünk történt -, inkább a testünkkel. Ráadásul mindez tömörítve történik: a tudatunk, az emlékezetünk tömény, sűrű pontként tör ránk ilyenkor, nem tudjuk egykönnyen szavakká formálni. Többnyire a traumára csak elvontan emlékeztető dolgok idézik elő a pánikot: egy szag, egy hasonló szék, egy akkor látott bajusz vagy egy hangos, durva ember a buszon. De elképzelhető, hogy elég csak annyi, hogy aznap már nem bírtuk el azt a folyamatos erőfeszítést, amivel eddig folyton bent tudtuk tartani ezt a szavakkal nem könnyen leírható dolgot. Sokan évekig képtelenek beazonosítani, hogy miért gyűlölik és miért rettegnek egy bizonyos cukorka ízétől, illatától, egy bizonyos anyagtól, autótól vagy zenétől.
Segít, ha elkezdjük leírni azt, ami történt, időrendben. Másnap elolvassuk, amit tegnap leírtunk, és újra leírjuk az egészet, előröl. Időrendben. A tények, az epikus cselekmények mellől semmiképp ne hagyjuk ki azokat a részeket, ahol az érzéseinket fogalmazzuk meg. Nem kell látnia senkinek. De maguknak idővel bizony látnunk kell majd, amikor már elég erősek leszünk hozzá. A szakember pedig az okok felderítésében a pánik oldásában segíthet, amely sokszor hosszú és nehéz út, hiszen erőszak esetén az oly gyakori, pusztító önváddal, bűntudattal is meg kell küzdeni.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.