Törd meg a csendet! "Hátrafordultam, de már késő volt - az idegen srác a hátamra élvezett"

"Visszahúzódó, egyszerűen öltözködő lány voltam. Kémiát hallgattam. Sokszor az órák közti szünetekben az emeleteken kerestünk nyugodt helyett a körasztalok mellett, ahol készülhettünk a következő órákra. Nem emlékszem már pontosan, de velem szemben egy srác ült, mellette két lány és úgy tűnt, hogy mindenki tanul valamit. Akkor azt hittem, a srác is a lányok csoporttársa. De nem az volt" - kezdte levelét Erika, aki az egyik hazai egyetem hallgatója volt.

Cuppogó hangot hallottam

"A lányok elmentek, lassan kiürült a körasztal, és én maradtam ott egyedül, velem szemben meg a srác, aki valami könyvet olvasott. Fel sem tűnt, hogy mögém állt, beletemetkeztem a könyvembe. Egyszer csak valami 'cuppogó' hangot hallottam a székem mögött. Idegesített, ezért hátrafordultam, de már késő volt: a srác a hátamra és a kabátomra élvezett. Én felálltam, idegességemben rákiabáltam valamit, ő meg vigyorgott, és leszaladt a folyosón.

Féltem, hogy kiröhögnek

Senki nem jött ki a folyosón lévő termekből. Földbe gyökerezett a lábam. Még kiabálni sem volt energiám. Elmentem a mosdóba lemosni a kabátomat, undorodtam az egésztől. Senkinek nem mertem elmondani, még a földszinten lévő biztonsági őröknek sem. Féltem, hogy kiröhögnek, hogy úgysem történt semmi. Bennem mély nyomott hagyott... Főleg azért is, mert pár hónappal korábban, a kora reggeli órákban támadott meg valaki a szülővárosomban, de a sikolyomra szerencsére az az illető elmenekült.

A srác nem volt az egyetem hallgatója, és nem volt alkalmazott sem. Az új épületbe bárki bejöhetett az utcáról, senki nem kérdezte, hogy ki vagy és hová mész.
Pár héttel később hallottam egy petykát az egyetemen, hogy van egy rosszul öltözött, egyáltalán nem férfias fiú, aki garázdálkodik az egyetem folyosóin és lányokat zaklat olyan mód, ahogy engem is. Állítólag figyeltek rá a biztonsági őrök is ezek után. Ráismertem a történtek alapján, de hallgattam tovább. Hálát adok Istennek, hogy nem történt fizikai bántalmazás, de lelkileg végigkísér a történet. Ezt nem lehet elfelejteni."