Müller Péter: "Kit vonzol az életedbe? És kit taszítasz?"

Akkor is, ha kiderül róla, hogy nem nyúl, hanem szörnyeteg. Akkor is, ha egy kellemetlen, mohó egér. És akkor is – főlég akkor! – ha ezt az egész folyamatot még önmagad előtt is olyan szenvedélyesen tagadod, hogy meg tudnád verni azt, aki ezt a szemedre veti. Akkor is, ha azt hiszed, hogy ami történik veled, nem a te műved, hanem mások művelik veled.

Nem ilyennek képzeltük, nem így akartuk, nem ilyennek hittük, de nemcsak az lett belőle, ami lett, hanem már akkor is ez lappangott benne, amikor először megvágytuk – de nem láttuk még benne.

Mással nem azért történik más, mert peches vagy szerencsés, hanem mert mást varázsol magának. Kit vonzol az életedbe? És kit taszítasz? Ki lesz a gyermeked? És ki az anyád? Ezek a Sorsnak nevezett mutatványunk legrejtélyesebb részei, de ebben sem áldozat vagy, hanem tevőleges résztvevő.