Hazánkban évente több mint négyszáz nő hal meg méhnyakrákban, 2009 és 2012 között a betegség a 15 - 45 éves korosztályban a második leggyakoribb daganattípusként írta be magát a történelembe. A számok azért ilyen ijesztően magasak, mert a méhnyakrák eleinte nem okoz semmiféle tüntetet, s amikor felfedezik, sokszor már túl késő a teljes gyógyuláshoz.
A betegség kockázatának csökkentéséről és a tünetekről Bilics Edit, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet népegészségügyi munkatársa beszélt.
„A méhnyak a méh legalsó része, kezdeti elváltozásai csak szűrővizsgálattal fedezhetők fel, de kezelés nélkül belőlük alakulhat ki a méhnyakrák. Ez az évekig tartó fejlődési folyamat rendszerint semmilyen tünetet nem okoz. Ezért fontos tudni, hogy a szűrővizsgálatra akkor is szükség van, ha egyáltalán nincs panasz, nem észlelünk semmilyen rendellenességet, fájdalmat.”
A méhnyakrák kockázata rendszeres méhnyakszűréssel, HPV elleni védőoltással, felelősségteljes, monogám szexuális élettel csökkenthető. A Humán papillomavírus elleni védekezés azért fontos, mert egyes rákkeltő típusai felelősek a méhnyakrák kialakulásáért.
„A méhnyakrákot a HPV rákkeltő típusai okozzák, a fertőzés pedig minden szexuális életet élő nőt veszélyeztet. A HPV-fertőzések körülbelül 90 százaléka tünetmentes, emiatt a vírus észrevétlenül, nemi érintkezéssel terjed.
Nagyobb kockázatnak vannak kitéve, akiknek több partnerük van,
illetve gyakorta cserélgetik őket. A HPV-fertőzés olyan gyakori, hogy az emberek fele, de akár nyolcvan százaléka is átesik rajta, miközben legtöbbjük nem is tud róla. Az életkor előrehaladtával ráadásul nagyobb eséllyel válik tartóssá a fertőzés, így a daganat keletkezésének valószínűsége is megnő. Időben elvégzett szűréssel megelőzhetjük a betegség kialakulását.”
„A rendszeres szűrés
háromévente feltétlenül ajánlott valamennyi 25 és 65 év közötti nőnek.
A méhnyakszűrés fájdalommentes, egyszerű eljárás: a méhszáj felszínéről és a méh nyakcsatornájából egyszerű eszközzel kenetvétel történik. A méhnyakszűrést a menstruáció idején nem lehet elvégezni, ugyanakkor a két menstruáció közötti időszakban azonban bármelyik nap alkalmas rá. Negatív eredmény esetén a következő a szűrővizsgálat 3 év múlva esedékes. Ennek ellenére tudnunk kell, hogy nincs olyan szűrővizsgálat, ami 100%-os biztonsággal emelné ki a betegeket az egészségesek közül. Ezért ha rendellenes vérzést, folyást vagy esetleg nemi élet alkalmával fájdalmat érzünk, még egy korábbi negatív szűrővizsgálat eredmény birtokában is keressünk fel nőgyógyász szakorvost! Ha a vizsgálat során fény derül a méhnyak esetleges elváltozásaira, időben megkezdhető a kezelés, amely megakadályozza az életet veszélyeztető daganat kialakulását.”
„A védőoltás felkészíti az immunrendszert a leggyakoribb rákkeltő HPV-típusok által okozott fertőzések kivédésére. A szexuális élet megkezdése előtt, 12-13 éves korban adott oltás nyújtja a leghatékonyabb védelmet. A beoltottakkal is előfordulhat, hogy egy kevésbé gyakori rákkeltő vírussal fertőződnek meg, ezért az oltástól függetlenül is fontos a rendszeres méhnyakszűrés. Magyarországon a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően minden
12. életévét betöltött és 7. osztályos lány térítésmentesen megkaphatja a védőoltást,
a tavalyi tanévben a szülők több mint nyolcvan százaléka kérte a térítésmentes védőoltást.”
A cikk megjelenését a Széchenyi 2020 program támogatta
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.