Óraátállítás 1980 óta van Magyarországon is. A hivatalos magyarázat szerint az órák átállításával a szokásos ébrenléti idő jobban egybeesik a természetes világosság idejével, ebből adódóan reggel 7 és este 10 óra között kevesebbet kell használni a világítást. Ezzel sokat lehet spórolni, legalábbis a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) szerint írja cikkében az Origo.
Az óraátállítás energiamegtakarító hatása évente
egy 30-40 ezres magyar város energiaszükségletét fedezi.
A megtakarítás a fel nem használt energiából fakad, amelynek mértéke évente mintegy 120 megawattóra - mondta a Mavir szóvivője. Ez egyben azt is jelenti, hogy a háztartások ennek eredményeként összesen 4-5 milliárd forintot spórolnak meg.
Az óraátállítás viszont sok bosszúságot is okozhat, azon kívül, hogy az ember álmos marad, mert egy órával kevesebbet alhat szombatról vasárnapra virradó éjszaka. Többféle veszély is leselkedik ilyenkor az emberre.
Ez a lehetőség most szinte elkerülhetetlennek látszik, mert például Budapest közlekedési menetrendjét a hétvégén három dolog is befolyásolja:
A hétköznapokon március 29-ig a tanítási szünetek alatt érvényes menetrendet, húsvét vasárnapján és hétfőjén pedig a vasárnapi és ünnepnapi menetrendet kell figyelni.
Szombaton és vasárnap a húsvéti körmenetek miatt néhány buszjárat forgalmában rövid idejű korlátozásra lehet számítani. Ezek idején változik egyebek mellett a 11-es, a 27-es, a 99-es, a 182-es, a 183-as, a 184-es és a 198-as busz, illetve a 17-es és a 61-es villamos menetrendje, utóbbi pár perc várakozásra kényszerül csak.
A nyári időszámításra való átállás miatt az éjszakai járatok vasárnap hajnali 2 és 3 óra közötti indulásai kimaradnak.
Egyes éjszakai járatok menetrendjében további változásokra is számítani kell.
Egyes járatok esetében a BKK további indulási időpontokat biztosít, másoknál az óraátállítás körüli indulási időpontokat korábbra vagy későbbre helyezik át. Azok a járatok pedig, amelyeket útközben ér az óraátállítás, már a nyári idő szerint érkeznek meg a további állomásokra.
A finnországi Turkui Egyetem kutatói a statisztikákat elemezve azt állapították meg, hogy a tavaszi óraátállítás utáni két napban
8 százalékkal magasabb az iszkémiás stroke aránya, vagyis az agyi érelzáródás.
A harmadik naptól már nem tapasztalható eltérés.
A tanulmányhoz az elmúlt évtized finn statisztikáit nézték végig. Stroke szempontjából összevetették 3000 olyan beteg adatait, akik a tavaszi óraátállítás utáni héten kerültek kórházba 12 ezer olyan betegével, akiket az óraátállítás előtt vagy után két héttel vitt be a mentő.
Kiderült, hogy a tavaszi óraátállítás utáni két napban 8 százalékkal volt gyakoribb a stroke előfordulása, mint a két héttel korábbi vagy későbbi időpontban.
Nem tudjuk, hogy az átállítás miatt következik-e be gyakrabban stroke”
– mondta a finn kutató. Ezekben az esetekben pusztán a megzavart alvásmechanizmus volt közös, de a pontos kiváltó ok egyelőre ismeretlen – tette hozzá.
Jóllehet, a 8 százalék az össznépesség szintjén csekélynek tűnik, a veszélyeztetett csoportok tagjainak nem árt az óvatosság.
Kiss Róbert, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke is arról beszélt nemrég az M1 televízióban, hogy az óraátállítás veszélyes. Svédországban és Amerikában is kimutatták, hogy az óraátállítás utáni első munkanapokon körülbelül tíz százalékkal emelkedik a szívrohamok száma.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.