Élet egy indonéz elmegyógyintézet falai között

Cs. Nagy Anikó

2016.09.14.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Indonéziában a becslések szerint nagyjából 19 ezer ember kénytelen élni olyan elképesztően rossz körülmények között, mint például a Jakarta keleti részén található bekasi elmegyógyintézetben, ahol bevett szokás bilincsre verve, meztelenül, olykor elektromos sokkolóval kordában tartani a segítségre szoruló pácienseket.

Egy férfi guggol a piszkos padlón meztelenül, lesoványodva, csuklóján bilinccsel, ami egy betonoszlophoz köti őt. Elterülő testek a földön, szűk cellákban kuporgó betegek, amint épp szerényen összeválogatott, rizsből és zöldségből készült ételeiket fogyasztják – így éppen jól szemügyre lehet venni borzalmas állapotban lévő fogaikat.

A Jakarta keleti részén található Yayasan Al-Fajar Berseri nevű rehabilitációs központ embertelen körülmények között tartott betegeinek állapota és az intézet módszerei a legkevésbé sem nevezhetők ritkának.

A Human Rights Watch (HRW) szerint körülbelül 19 ezer mentálisan sérült él hasonló körülmények között.

A páciensek nagy része általában szegény, alacsony státuszú, kevésbé iskolázott családokból kerül ezekbe az intézetekbe,

ahol a mai napig alkalmaznak sokkterápiát, és mindennaposak a szexuális visszaélések, illetve az erőszak is

– annak ellenére, hogy 1977-ben betiltották a bántalmazás minden formáját az ilyen jellegű intézményekben. Akit nem a családja, azt a rendőrök viszik be az utcáról az elmegyógyintézetekbe, miután úgy ítélték meg, hogy nem tudnak beilleszkedni a társadalomba – ami valójában annyit tesz, hogy nem sikerült megtalálni a szakszerű segítséget az elképesztően alulfinanszírozott egészségügyi rendszerben.

Fotók egy elmegyógyintézet hajdani lakóinak életéről

A New York államban található Willard Elmegyógyintézet 1869-ben nyitotta meg kapuit a krónikus mentális betegségekben szenvedő emberek számára. A betegek reménnyel telve költöztek be az intézménybe, addigi életüket egy bőröndbe csomagolva vitték magukkal abban a hitben, hogy néhány hét, esetleg hónap után gyógyulva, kofferrel a kézben távoznak majd. A legtöbbjük azonban sosem hagyta el többé az intézmény falait. A cikket ide kattintva olvashatod el.

Nincs rá pénz

A HRW idén márciusban hozta le jelentését, amelyben az indonéz mentálisegészség-ügyi rendszert firtatta: eszerint a sok szigetből álló 250 milliós országban nagyjából 800 pszichiáter praktizál, és mindössze 48 elmezavarokkal foglalkozó intézmény működik, amelyeknek több mint a fele négy tartományban összpontosul, miközben az ország 34 tartományra oszlik.

Mindeközben az indonéz Egészségügyi Minisztérium költségvetése csak 1,5%-a volt az állami kiadásokban 2015-ben. Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint

legalább 14 millió olyan 15 év feletti ember él jelenleg Indonéziában, aki valamilyen mentális zavartól szenved.

Valami, ami az ördögtől ered

Tovább nehezíti a helyzet javulását az az ázsiai szigetországban általánosan elterjedt vélekedés, amely szerint a mentális betegségeket rossz, gonosz szellemek, avagy maga az ördög okozza, amiért vétkeztek, erkölcstelenül viselkedtek, vagy a hit hiánya miatt.

Ennélfogva a családoknál jellemző, hogy nem szakértőhöz fordulnak, hanem első körben hagyományos gyógyítókhoz vagy vallási vezetőhöz viszik a beteget,

az orvos pedig az utolsó, akit felkeresnek a problémával.

Az itt bemutatott képeket Edi Ismail készítette.

Az őrület határán - Top 5 filmes elmegyógyintézet

Vannak bizonyos visszatérő motívumok, amelyektől a forgatókönyvírók egyszerűen nem tudnak elszakadni. Ha horrorfilmről van szó, akkor ilyen a – korábban már kivesézett – békésnek, idillinek tűnő, majd hátborzongató események színhelyévé váló családi otthon. De ha éppen nem egy feldúlt családi fészekben történnek a borzalmak, akkor nagy valószínűséggel egy elhagyott elmegyógyintézet áll a történések középpontjában. A Life.hu cikkéért kattints ide!