Egyszer egy hölgy páciensem azzal viccelődött, hogy bárcsak tisztaságmániássá tudnám alakítani a férjét. Hogy esetleg nem tudnám-e, mondjuk a hipnózis sötét erejét felhasználni arra, hogy megszállottá tegyem a dolog iránt.
Persze, tudom, hogy csak viccelt, és utálná, ha a férje valóban megszállottan takarítana, mert tönkreteszi a saját és a felesége életét is” – fogalmazott Mark Tyrrell pszichoterapeuta az Uncommon Help oldalán, ahol a magyarul Ágnes asszony szindrómaként is nevezett kényszerbetegség hátterét, tüneteit és kezelési módjait foglalta össze.
Tyrrellnek igaza van: nem egy hozzászóló panaszkodott az írás alatt arról, hogy ők is érintettek, és mennyire megkeseríti ez a betegség a mindennapjaikat.
Mindent megmosok. Az élelmiszer-csomagolásokat, amiket hazahozok a boltból, a vasalódeszkát, a távirányítót, a kapcsolókat, a fogantyúkat. Nem engedem, hogy bármi is koszos legyen a közelemben.
A rend- és tisztaságmániások hiába töltenek el akár napi több órát is közvetlen környezetük takarításával, soha nem lesznek elégedettek a végeredménnyel, mert mindig találnak valamit, ami még tisztogatásra szorul. Az ő esetükben a bejárónő sem jelenthet megoldást, ugyanis az ebben a kényszerbetegségben szenvedőket nem maga a tisztaság és a rend, hanem az odáig vezető út,
vagyis maga a takarítás folyamata „elégíti ki” – rövid távon.
A mentális betegségek közé tartozó rend- és tisztaságmánia az egyik leggyakoribb kényszerbetegség, amely Arany János híres művéről, az Ágnes asszony balladájáról kapta a nevét. A mű középpontjában lélektani szempontból a bűn és a bűnhődés áll: Ágnes asszony megölte a férjét.
Hogy enyhítsen a bűntudatán, reggeltől estig mossa a férfi vérétől átitatott lepedőt, ám a lelkiismerete elől még így sem tud elmenekülni – ebben ölt testet a lepedő mosása.
A ballada jól szemlélteti a beteges rend- és tisztaságmánia okait: a belső kontroll elvesztése, a bizonytalanság, a bűntudat, a tehetetlenség szorongást okozhat, ami miatt megjelenhetnek a szélsőséges pótcselekvések, amelyek átmenetileg feloldják ezt. Ahogy múlik az idő, úgy tarthatnak egyre hosszabb ideig a takarítások és a rendrakások,
mivel a beteg úgy érzi, minden egyes apró elemen végig kell mennie ahhoz, hogy átmenetileg jobban érezze magát.
Hogy hol húzódik a határ a normális és a kényszeresség között, azt nehéz megállapítani.
Szakértők szerint amikor már az életminősége is romlik az illetőnek, akkor nevezhetjük kórosnak:
naponta legalább egy órát tölt a házimunkákkal, hogy rendet tegyen és tisztává varázsolja a lakását, miközben egyáltalán nem érzi magát boldognak. Árulkodó tünet lehet továbbá, ha emiatt hanyagolja a kapcsolatait, például nem fogad látogatókat az otthonában, mert fél attól, hogy koszt hagynak maguk után – ebben az esetben már szorongásról beszélhetünk.
A kényszeres takarításból való kigyógyulás nem megy egyik napról a másikra. Ám amint megtalálod rá a megoldást, mindig örömmel fogsz visszagondolni arra, hogy meglépted”
Sokba kerül az önbizalomhiány
A nagy klasszikusokon, a nikotin-, alkohol- és drogfüggőségen túl ma már számos egyéb szenvedélybetegségről tudunk. A kényszeres vásárlás is egyfajta függőség, amit a közhiedelemmel ellentétben nem a globalizáció, hanem lelki problémák okoznak. A Life.hu cikkéért kattints ide!Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.