Müller Péter: "Sok bajtól megóvhatnád magad, ha időnként rádöbbennél, hogy nincs igazad!"

Ezt én mint drámaíró tanultam: egy jó színdarabban minden szereplőnek igaza van! Mint egyénnek is, és mint egy bárhová tartozó muszlimnak, kereszténynek, zsidónak vagy fasisztának is. Minden személy külön univerzum, melynek meg van a maga teljesen zárt, tévedhetetlen hiedelemrendszere. Ő így látja. Ebből a sok „igazságból” áll össze az „isteni színjáték”. És általában a főhősök, a legszebb, legnagyobb emberek tévednek a legnagyobbat.

Hamlet, Macbeth, Othello vagy Oidipusz király tévesen látnak. Azt hiszik, igazuk van. Éppen ez a tragédiájuk. Katarzisukban az a megrendítő, hogy felismerik végre: egy káprázatot véltek igaznak. A „Jaj, de hülye vagyok!” – minden felszabadulásnak a kulcsmondata. Hosszú házasságom titka, hogy sokszor beláttam feleségem igazát. Ő is gyakran az enyémet – csak nem vallotta be. Ez mindegy. Fő az, hogy megértettük egymást. És főleg magunkat is, jobban.