A cöliákiában szenvedő beteg nem tud glutént tartalmazó ételeket fogyasztani, így például nem eszik búzát, rozst és árpát tartalmazó élelmiszereket. Ezek a lisztérzékenyeknél hasmenést, felfúvódást és bélgyulladást okozhatnak, hosszú távon pedig károsíthatják a bélnyálkahártyát, ami pedig komoly felszívódási zavarokhoz, esetekben cukorbetegséghez vagy akár ízületi gyulladáshoz is vezethet. Ez a fajta érzékenység tehát nem csupán egy manapság divatos allergiát jelent, hanem egy egész szervezetet érintő autoimmun betegséget, amely miatt az illetőnek az egész életvitelét át kell alakítania.
Ugyanígy sokat hallani mostanában az anorexiáról is: ez az étkezési zavar nem csupán a modellek „betegsége," rengeteg fiatal lány és nő, illetve férfi is szenved tőle. Az anorexia szó szerint az étvágy elvesztését jelenti, egy pszichés betegség, ami önértékelési zavarokra, szorongásra és egyéb lelki problémákra vezethető vissza.
Egy anorexiás lány hétköznapjai
Az anorexiáról már sokan sok mindent megírtak. Mivel egyre nagyobb méreteket ölt ez a betegség a kamaszok körében világszerte, már szinte minden információt megtalálhatunk ezzel kapcsolatban – például az interneten is. A Life.hu most úgy döntött, hogy nem a betegségről vagy annak kialakulásáról mesél, inkább néhány fotón keresztül megmutatja, hová lehet eljutni ezzel a betegséggel, ha nem figyelünk rá oda kellőképpen. Kattints ide a cikkért!
A Pediatrics című kiadványban nemrég megjelent kutatás szerint az anorexiára való fokozott kockázat még nagyobb lehet akkor, ha valakinél lisztérzékenységet állapítanak meg, ráadásul nem csupán a diagnózis ismeretében, hanem előtte is kialakulhat.
A kutatás során 18 000 nő adatait vizsgálták Svédországban, akik vékonybél-biopszia segítségével cöliákia diagnózisát kapták. Ezután ezen adatokat összehasonlították több mint 89 000 női betegével, akik nem voltak lisztérzékenyek. A gluténérzékeny betegek nagy többsége sosem volt anorexiás, azonban
az erre való kockázatuk még így is magasabb volt, mint a kontrollcsoporté.
Általánosságban elmondható, hogy a cöliákiás hölgyek esélye anorexiára kétszer nagyobbnak bizonyult, még olyan tényezők figyelembe vétele után is, mint életkor vagy tanulmányi végzettség. Az összefüggés erősebb volt azon nők esetében, akiknél a cöliákiát 19. életévük előtt diagnosztizálták: náluk 4,5-szer nagyobbnak bizonyult a megelőző anorexia kockázata.
Az összefüggés mikéntje egyelőre nem teljesen érthető, a kutatás nem is mondja ki, hogy okozhat anorexiát a cöliákia, néhány amerikai orvos azonban egyáltalán nem lepődött meg azon, hogy párhuzamot vontak a kettő között.
Sokan gondoljuk úgy, hogy elővigyázatosan kell kezelni a cöliákiás betegeket, mert könnyen kifejlődik náluk valamilyen táplálkozási zavar. A cöliákia ugyanis szigorú diétát követel meg, és sok beteg túl messzire megy ennek betartásában
– nyilatkozta dr. Hilary Jericho, az University of Chicago's School of Medicine gyermekgyógyász adjunktusa.
Dr. Necille Golden, a Stanford Egyetem Orvosi Karának munkatársa is úgy véli, valós lehet az összefüggés a két betegség között.
Ez nemcsak a lisztérzékenységre igaz, hanem minden olyan betegségre, mely szigorú diétát igényel, így például az egyes típusú cukorbetegségre is.
Ami még lényeges tényező lehet, az Golden szerint az, hogy néhány beteg az anorexia diagnózisát kapja meg tévesen még azelőtt, hogy megállapítanák náluk a lisztérzékenységet. Miközben, mint korábban is írtuk, a cöliákia egy autoimmun betegség, és ha nem tartja valaki a diétát, az immunrendszer a vékonybeleket fogja célba venni, így érthető, hogy ez egy teljesen különböző betegség az anorexiához képest. A tünetek azonban sokszor hasonlók lehetnek:
mindkettőnél megjelenhet a súlyvesztés, a fáradékonyság, a puffadás, az elmaradott növekedés és a megkésett pubertás.
Az anorexia diagnózisa nem mindig egyszerű. Éppen ezért szükséges bevonni egy pszichiátert, gyermekorvost vagy más egyéb orvost is, ha szükséges
– magyarázta Golden. Mindezzel dr. Jericho is egyetértett, ugyanakkor hozzátette azt a tényt, hogy régebben még nagyon keveset tudtak a lisztérzékenységről.
A kutatásban részt vevő nők 1969 és 2008 között kapták a lisztérzékenység diagnózisát, és akkor még igencsak keveset tudtunk a betegségről. Manapság sokkal inkább gondol rá az orvos. Azonban fontos, hogy ha úgy látjuk, hogy egy cöliákiás beteg már egészségtelen diétás megszorításokat alkalmaz, érdemes beszélnie az orvosával.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.