Ha az elmúlt öt évet nézzük, a magyar turisták úticéljainak változása miatt, kerültek be újabb, fertőző betegségek az országba? Mit hurcoltunk be?
Nem. Ebben az időszakban kifejezetten csökkent a behurcolt fertőzések száma. Köszönhető ez a nemzetközi oltóközpontoknak, hogy az emberek tanácsot kérnek, mielőtt elutaznak és beadatják az oltásokat. Malária esetében pedig szedik a gyógyszereket.
Ami ellen nem lehet előre védekezni az a Dengue-láz. A tünetei hasonlóak, mint az influenzának. Nincs ellene oltóanyag, nincs ellenszer, egyszerűen meg kell várni, amíg csillapodnak a tünetek és kiheveri az ember.
Nekem úgy tűnik, hogy miközben pánikszerűen féltek az emberek itthon a Zika-vírustól, vagy az Ebolától, addig a ránk ténylegesen hatással lévő fertőzésekkel mintha nem foglalkoztak volna.
Ezért kell elmondani, hogy aki Tunéziába, Egyiptomba, Jordániába utazik, az ne igyon a csapvízből és ne egyen kétes helyen salátát. Ezekben a szubtrópusi országokban a csapvízben található E.coli száma kifejezetten magas, így a hasmenés esélye is az lesz, ha az előbb felsoroltakra nem figyelünk.
De érdemes beadatni a Hepatitis A fertőzés elleni védőoltást, ha Horvátországba, vagy Görögországba utazunk. Ez itthon igen ritka, de könnyen elkaphatjuk.
Hogyan kapható el a A hepatitis A vírus?
A kórokozó mosatlan vagy szennyezett vízzel mosott zöldségekkel, gyümölcsökkel, fertőzött élelmiszerekkel, part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőtt tengeri ételekkel, vagy nem ivóvíz minőségű csapvízzel kerül a szervezetbe.
Aki Indiába, Brazíliában utazik, az a tífusszal találkozhat. Ez akár halálos is lehet, de szerencsére az utazók szinte mindig élnek az oltás lehetőségével. Idén kezeltünk egy beteget tífusszal, aki Indiában volt, de ő nem adatta be az oltást. Három hetet töltött kórházban, ma már ő is máshogyan döntene.
Nem választható, hanem kötelező az oltás a sárgaláz ellen. Brazíliában komoly sárgaláz járvány tört ki nemrég. Ebben az esetben egy oltás egy életre szól, nem kell megismételni.
Mi a helyzet az oltásellenségnek köszönhető egyik visszatérő régi betegséggel, a kanyaróval?
Aki Románia déli vidékére utazik (és 1969 és 1989 között született), annak a kanyaró elleni oltás beadását javaslom. Ugyanakkor a kanyaró nem Magyarország problémája, nem kell egy esetleges járványtól tartani, vagy azt vizionálni.
Ha az ember megnéz egy bármilyen kórház sorozatot, abban 22 másodperc alatt rájönnek, hogy a beteg a legritkább trópusi betegségtől szenved. Ez a valóságban, hogyan működik?
Megnyugtatok mindenkit: működik. A legfontosabb, hogy a beteg azonnal mondja el a háziorvosának, vagy az ügyeletes orvosnak, hogy külföldön itt vagy, ott járt. Kapott-e oltásokat, vagy sem és malária esetében szedte-e előtte a tablettákat. A maláriánál különösen figyelni kell, hiszen a tünetei hasonlóak az influenzáéval. Ha nem fordulunk időben orvoshoz, előfordulhat olyan agyi szövődmény, amely halálhoz vezethet.
A Magyarországra, illetve Európába érkező menekültek hoznak magukkal olyan vírusokat, amelyekre fel kell készülnünk?
Nem. Alapvetően nem olyan országokból érkeznek. Eddig egy TBC-s beteggel találkoztam közülük.
Egy évvel ezelőtt az olimpia kapcsán elég pánikhangulat alakult ki a ZIKA-vírus miatt? Volt ok a nagy pánikra?
A ZIKA a Dengue-láz csoportjába tartozó betegség. Az a szakértők számára is kérdés, hogyan tudott fél év alatt ennyire gyorsan elterjedni Dél-Amerikában. De ennek vége, a járvány megszűnt, sőt már a riói olimpia kezdetékor is elmondhattuk ugyanezt. Ami fontos, hogy a Zika-vírus kifejezetten a terhes nőkre jelent komoly veszélyt.
Amikor arról olvasunk, hogy Ebola-járvány tört ki Kongóban, akkor van okunk pánikolni?
Nincs. Kongóban eddig nyolc Ebola-járvány volt. Pontosan és tudatosan fel vannak készülve ezekre a helyzetekre. A hadsereg megérkezik a járvány helyszínére. A halottakat (ebben az esetben hárman voltak) elkülönítik, és a velük érintkezett további személyeket (az említett hír kapcsán 29 emberről volt szó) elzárják. Izolálják a területet és egyszerűen nem engedik, hogy kitörjön egy járvány.
Akkor mi történt Nyugat-afrikában 2013 és 2016 között? Hogyan alakulhatott ki ott járvány?
Három olyan országról beszélünk (Guinea, Libéria és Sierra Leone) ahol nem voltak felkészülve egy Ebola-járványra. Annak a járványnak nem lett volna szabad megtörténnie, de nem volt következetes és szakértői reakció a megbetegedésekre.
A holttesteket nem különítették el, a hozzátartozók csókolgatták és ölelgették a vérző haldoklókat, és halottakat. És hogyan terjed az Ebola? Vér útján. Egy ekkora járvány kellett hozzá, hogy ma már ezek az országok is megtanulták azt, amit Kongóban alkalmaznak. Szörnyű, ami történt, de már tudjuk, hogy az Ebola ellen kidolgozott védőoltás működik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.