Pilát Gábor a bántalmazó kapcsolatokról

„Én majd megoldom, te ne foglalkozz semmivel!" Valljuk be, ez a mondat jólesik a lelkünknek, főleg, ha hosszabb ideje egyedül menedzseljük az életünket. Végre valaki őszintén nyújtja a segítő kezét.
Azonban bármennyire fényesnek és biztonságosnak tűnik is az aranykalitka, ha az előírt kotta szerint kell a kijelölt időben énekelned, nyomorúságos érzéssel fogod tenni. Miért? Mert az elnyomó személy nem jó karmester, aki után szabad akaratából megy a zenekar, hanem kényszeres kontrollmániás, akit nem a segítő szándék vezérel, hanem a másikon való uralkodás.

Leginkább megvonással. Leginkább azokat fogja megvonni vagy visszavenni, amik neked a legfontosabbak, legyen az érzelmi, anyagi vagy szexuális természetű dolog. Visszavesz az érdeklődésből, a dicséretből és a visszaigazolásokból, a kommunikációból, hogy kellemetlenül érezd magad, és éreztesse a hatalmát.

Nem csak a nők lehetnek áldozatok. A férfiakat is sakkban lehet tartani, és meg lehet törni érzelmi zsarolással. Erre a könnyek, a szexuális érdektelenség vagy elfordulás a leghatékonyabb eszköz. Ilyenkor az erősebb nem is behódol az elnyomásnak. Az elnyomó minden esetben gondosan ügyel arra, hogy a szándéka rejtve maradjon. Ennek érdekében jobb trükköt alkalmaz, mint a legjobb bűvész, aki hangosan kiáltja a közönségnek: „Csak a kezemet figyeljék!”

Az áldozat figyelmét le fogja foglalni a figyelem, a gondoskodás álcájával, másod- és harmadrangú problémák generálásával, amit aztán természetesen és látványosan megold. Így két legyet üt egy csapásra, hiszen kitűnően tetszeleghet a megmentő szerepében, és az elnyomás szándéka is rejtve marad. Amennyiben nem „tolja túl” a gerjesztett problémák és a szorongás megteremtését, könnyen kialakíthatja az áldozat elméjében a megoldó ember nélkülözhetetlenségét.

Hogyan ismerd fel az elnyomó személyt a kapcsolatodban

1. Érzelmi hullámvasúttá vált az életed, ami nem csoda, mert az elnyomó személy minden alkalmat megragad, hogy az érzelmeidre hasson, és soha ne a racionális gondolkodásodra. Így szoktat hozzá az érzelmi függőséghez, és szoktat le a gondolkodásról.

2. A rossz híreket azonnal és változtatás nélkül, a jó híreket időnként és torzított formában kommunikálja.

3. Általában rossz célpontot választ. Ha rosszul sikerült a napja, a kutyába rúg, vagy beléd.

4. Általánosít. Gyakran fogod hallani tőle a „mindig” és a „soha” határozószavakat. Például „Én mindig figyelek rád, de te soha nem kedveskedsz nekem”.

5. Olyanért is szégyenérzeted van, amiért egyáltalán nem kéne, hogy legyen, és amiért normál körülmények között nem is lenne.

6. Rövid távon igen, de közép és hosszú távon nem tudsz megfelelni az elvárásainak.

7. Leértékelő a környezetével, de legfőképpen leértékelő a személyeddel kapcsolatban. Ritkán és kizárólag mézesmadzag-effektusként dicsér, gyakrabban minősítő és lekicsinylő az elért eredményeiddel, érzéseiddel, céljaiddal kapcsolatban.

Ezek a jellemzők részlegesen és időnként szinte minden emberben megnyilvánulhatnak, azonban ha ez a tünetegyüttes minden pontja folyamatosan jelen van, akkor szinte biztos a diagnózis.
Túl nagy ár egy „jó” párkapcsolatért azzal fizetni, hogy nem lehetsz önmagad, mert rossz párkapcsolatban az ember nem él, hanem vegetál. A változással járó fájdalom mindig kisebb, mint a szenvedés fenntartása, ezért addig dönts, amíg lehetőséged van dönteni. Ha te nem teszed meg, a döntés akkor is megszületik, csak nélküled, de abba már nem lesz beleszólásod.