A European Heart Journal című szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerint már akkor sokat teszünk az egészségünkért, ha a napi ülőmunkából 4-14 percet mozgásra fordítunk.
A mérsékelt testmozgásra példa lehet a nagyon gyors séta, a nehéz takarítás, például ablakmosás vagy felmosás, a kerékpározás, vagy a tollaslabda, az erőteljes testmozgásra példa a túrázás, a gyorsabb kocogás, a lapátolás, a gyors kerékpározás, a futball, a kosárlabda vagy a tenisz.
A tanulmányban öt országból 15 253 ember vett részt, akik a nap 24 órájában olyan kütyüt viseltek, amely mérte az aktivitási szintjüket. Az eredmények szerint hierarchia alakult ki abban a tekintetben, hogy mi tesz jót az egészségnek: a mérsékelt vagy erőteljes testmozgás volt a legelőnyösebb, ezt követte a könnyű testmozgás, az alvás vagy az állás.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a napi 30 perc ülés helyett 30 perc mérsékelt vagy erőteljes testmozgásnak volt a legjobb hatása
az alacsonyabb testsúlyú embereknél. Azt is kimutatták, hogy a koleszterin- és vércukorszint is javult, ha már hat perc ülő tevékenységet mozgással helyettesítettek, bár a több mozgás nyilván többet segített.
A kutatás azt mutatja, hogy sok esetben a napi rutin apró változtatásai már csökkenthetik a szívroham vagy a stroke esélyét. Akár néhány perc ülőmunka felváltása néhány perc mérsékelt testmozgással javíthatja a testtömegindexet, a koleszterinszintet, a derékbőséget, és még számos más fizikai előnnyel járhat
Az aktivitás nem mindig könnyű, és fontos, hogy olyan változtatásokat hajtsunk végre, amelyeket hosszú távon be tudunk tartani, és amelyeket élvezünk, bármi, ami felpörgeti a szívverésünket, segíthet
Ez is érdekelhet:
Rettegés az edzőteremtől, félelem a megszégyenüléstől: ez a fitnesz imposztor szindróma
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.