Van összefüggés az emlősűrűség és a mellrák kockázata között

A sűrű mellszövetek megnehezítik a rák észlelését a mammográfiai szűrővizsgálatokon, ami már önmagában is jelentős kockázattal jár. De nem ez az egyetlen probléma. Önmagában a sűrű mellszövet miatt is nő a mellrák kockázata. Ezért az Egyesült Államokban ettől a héttől kezdve nemcsak a mammográfiás vizsgálat eredményét küldik ki a nőknek, de a leleten rajta lesz a mért emlősűrűség is. 

Mit jelent az emlősűrűség, és miért lesz magasabb miatta a mellrák kockázata?

Az egyik amerikai onkológiai centrum radiológusa szerint a mell sűrűségét befolyásolja, hogy mennyi rostos mirigyszövet van egy nő mellében a zsírszövethez képest. Minél több a fibroglanduláris szövet, annál sűrűbb a mell. Két szempontból is van jelentősége a mirigyszövet és rák kockázata között. Az egyik az, hogy a sűrű mellszövet megnehezítheti a rák kiszűrését a mammográfián, mivel a sűrű emlőszövet ugyanúgy fehérnek tűnik a mammográfián, mint a daganat. Más szóval, a rákos csomó felismerése szempontjából a sűrű emlőszövet hátrány, mivel elrejtheti a rákot a mammográfiás szűrésen, így a mellrák diagnózisa nehezebben állapítható meg. A szakember szerint a másik szempont, amiért az emlősűrűség fontos, hogy a sűrű mellszövet megnöveli a nőknél a mellrák kialakulásának kockázatát.

Mammográfia vagy ultrahang a hatékonyabb a mellrák szűrésében?

Bár 40 éves kortól minden nőnek ajánlott mammográfiát végeztetni, azoknak a nőnek, akiknek sűrűbb a mellszövetük, előnyös lehet az ultrahang vagy az MRI használata az emlővizsgálatok során. Mivel az elmlőt években számos nőnél mutatták ki későn a mellrákot amiatt, hogy a mammográfián nem vették észre a daganatot, az Egyesült Államokban törvényt hoztak arról, hogy a leletre a mellsűrűség mértékét is rávezetik, hogy a páciensek egyénileg tudjanak az orvosukkal konzultálni a megfelelő szűrési tervről.

A mammográfiás jelentésben a mell sűrűségének négy kategóriája van, a többnyire zsíros és a rendkívül sűrű között. A többnyire zsíros mellek esetében nagyon könnyű észrevenni a rákos megbetegedéseket, és ebben a esetben sokkal kisebb valószínűséggel alakul ki mellrák. A következő kategória a szórt fibroglanduláris sűrűség, amely valójában a leggyakoribb. ezt követi a heterogén sűrűség, amely eltakarhatja a daganatokat — a mellrákos esetek legalább 25 százaléka nem kerül kiszűrésre ebben kategóriában. A rendkívül sűrű pedig az utolsó kategória, ahol a rákos esetek legalább 40 százalékára nem derül fény a mammográfiás szűrés során. Összehasonlítjuk azt a nőt, akinek rendkívül sűrű a mellszövete azzal, akinek zsíros a melle, akkor azt mondhatjuk, hogy előbbinél akár négyszer nagyobb a mellrák kockázata, mint utóbbinál — világít rá a tényekre a szakember.

Magyarországon nincs olyan törvény, amely előírná az emlősűrűség mérését és a leleten való feltüntetését, de a rosszindulatú daganatok mellett más észlelt rendellenességekre is felhívják a figyelmet.