A mikrohullámú sütő az egyik leggyakrabban használt konyhai eszköz napjainkban, hiszen gyors, kényelmes és könnyen használható. A Nebraska Egyetem és az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerügyi hivatal kutatása kimutatta, hogy három perc mikrózás során egy négyzetcentiméternyi műanyagból 4,22 millió mikroműanyag és 2,11 milliárd nanoműanyag részecske szabadulhat fel és kerülhet a melegített ételbe.
A leggyakoribb tévhit az, hogy a mikrohullámú sütő maga mérgező sugárzást bocsát ki, ami károsíthatja az ételt és az emberi testet is. Fontos tisztázni, hogy a mikrohullámú sütőben használt mikrohullámok nem radioaktívak.
Ezek nem ionizáló sugárzások, tehát nem képesek a DNS-t károsítani vagy rákot okozni. A mikrohullámok egyszerűen csak rezgésbe hozzák az ételben lévő vízmolekulákat, ami hőt termel, így az étel gyorsan felmelegszik. Tehát maga a mikrohullám nem mérgez, és nem teszi veszélyessé az ételt. Az igazi probléma máshol keresendő: az edényekben és az ételek melegítési módjában.
Az egyik legnagyobb kockázat, amit a mikrohullámú sütő jelent, nem a sütő technológiájában rejlik, hanem abban, hogy milyen edényben melegítjük az ételt. Sokan műanyag edényeket használnak a mikrohullámú sütőben, amelyek nem mindig biztonságosak. A nem megfelelő műanyagok melegítése során káros vegyi anyagok – például BPA (biszfenol-A) és ftalátok – szabadulhatnak fel, amelyek az ételbe kerülve mérgező hatásúak lehetnek. Három perc mikrózással (ennyi idő alatt melegszik meg az ebéded a munkahelyen) műanyag szemcsék milliói szabadulnak fel és tapadnak az ebéded felületére.
• A BPA-ról és a ftalátokról ismert, hogy károsíthatják a hormonrendszert, és összefüggésbe hozhatók különböző egészségügyi problémákkal, mint például termékenységi problémák, fejlődési rendellenességek és egyes daganatos megbetegedések.
• Nem minden műanyag alkalmas mikrohullámú használatra. Azok a műanyagok, amelyek nem „mikrohullámú sütőben használható” felirattal rendelkeznek, melegítéskor könnyen felbomolhatnak, és káros anyagokat bocsáthatnak ki.
A kutatás arra is kitért, hogy a gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben. Egyrészt kis testtömegükhöz képest nagyobb dózisban kapják a mikroműanyag-szennyezést, másrészt ezekkel a műanyagokkal csecsemőkorukban kapcsolatba kerülnek, amikor még nem tudnak dönteni a saját egészségüket érintő kérdésekben. A kutatás vezetője, Kazi Albab Hussein hangsúlyozta, mennyire fontos odafigyelni arra, milyen anyagok kerülnek a szervezetünkbe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.