Egy új tanulmány szerint egy egyszerű vizsgálattal megállapítható, ki meddig fog élni

szájkenetvétel, vizsgálat, egészségügy, orvos, kémcső
Shutterstock/Copyright (c) 2017 Dusan Petkovic/Shutterstock. No use without permission. - Dusan Petkovic
tanulmány vizsgálat epigenetika halálozás kockázat
Egy új tanulmány szerint egy egyszerű szájkenetvételes vizsgálat segítségével kiszámítható, hogy kinek mennyi ideje van hátra az életből. A tudósok szerint a felfedezés lehetővé teszi, hogy a szájban található sejtek segítségével megbecsüljék a beteg halálozási kockázatát.

Az emberek különböző ütemben öregszenek, de számos életmódbeli tényező — többek között a stressz, a dohányzás, az alkohol, a rossz alvás és a helytelen táplálkozás — felgyorsítja a folyamatot. Mivel az ilyen környezeti hatások epigenetikai jelek formájában „lenyomatot hagynak” a genomunkon, a tudósok szerint az epigenom bizonyos helyeken történő jellemzésével számszerűsíthető a molekuláris öregedés. Az új vizsgálat ebben segít.

szájkenetvétel, vizsgálat, egészségügy, orvos, kémcső
Egy egyszerű vizsgálat segítségével kiszámítható, meddig élünk
Forrás: Shutterstock

Az elmúlt évtizedben a tudósok számos ilyen „epigenetikai órát” fejlesztettek ki, amelyeket a kronológiai életkor és az életmódbeli tényezők alapján kalibráltak nagyszámú emberre. A legtöbbjük a vérsejtek DNS-metilációjára összpontosított, ami megnehezíti a mintavételt, valamint megterhelő a beteg számára.

Tudósok kifejlesztettek egy „második generációs” órát, amely egy egyszerű vizsgálaton alapul

Amerikai tudósok kifejlesztettek egy „második generációs” órát, a CheekAge-t, amely az arcbőrből könnyen gyűjthető sejtek metilációs adatain alapul. A Frontiers in Aging című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a CheekAge pontos előrejelzést ad a halálozási kockázatról, még akkor is, ha más szövetből származó epigenetikai adatokat használnak.

A tudósok statisztikai programozással vizsgálták, hogy a vizsgálat mennyire jósolja meg a bármilyen okból bekövetkező halálozást 1513 férfi és nő esetében, akik 1921-ben és 1936-ban születtek, és akiket az Edinburgh-i Egyetem Lothian Birth Cohorts (LBC) programja egész életük során nyomon követett. Az LBC egyik célja az volt, hogy a kognitív öregedésbeli különbségeket összekapcsolja az életmódbeli és pszichoszociális tényezőkkel, valamint az orvosbiológiai, genetikai, epigenetikai és agyi képalkotó adatokkal.

Háromévente megmérték az önkéntesek metilomját a vérsejtekben, mintegy 450 000 DNS-metilációs helyen. Az utolsó elérhető metilációs időpontot használták a CheekAge kiszámításához és annak a halálozási kockázattal való összefüggésének a kiszámításához. 

Dr. Maxim, a New York-i Tally Health vállalat számításbiológiai és adattudományi vezetője elmondta: „A CheekAge egy longitudinális adathalmazban szignifikánsan összefügg a halálozással, és felülmúlja a véradatokat tartalmazó adathalmazokon betanított első generációs órákat. Az a tény, hogy az arcsejteken képzett epigenetikai óránk a vérsejtek metilomjának mérésekor előre jelzi a halálozást, azt sugallja, hogy a szövetekben közös halálozási jelek vannak. Ez azt jelenti, hogy egy egyszerű, nem invazív szájkenetvétel értékes alternatívát jelenthet az öregedés biológiájának tanulmányozására és nyomon követésére”.

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.