Egy új tanulmány szerint összefügés van a fülzúgás és egy bizonyos testi funkció között

Az állapot nemcsak bosszantó lehet az érintettek számára, hanem komoly hatással lehet a mentális egészségükre is, gyakran okozhat stresszt vagy depressziót. Ez különösen igaz a hónapokon vagy éveken át tartó fülzúgástól szenvedő betegek esetében. A fülzúgásra jelenleg nincs gyógymód, ezért, ha megtalálnák a jobb kezelésének vagy gyógyításának módját, az világszerte sok millió embernek segíthetne.

A kutatás egyik területe, amely segíthet a fülzúgás jobb megértésében, az alvás

Először is, a fülzúgás egy fantomérzés. Ez az a helyzet, amikor agyi tevékenységünk hatására olyan dolgokat látunk, hallunk vagy szagolunk, amelyek nincsenek is ott. A legtöbb ember csak alvás közben tapasztal fantomérzékeléseket. A fülzúgásban szenvedők azonban ébrenlétük alatt is hallanak fantomhangokat.

A második ok az, hogy a fülzúgás megváltoztatja az agyi aktivitást, és az agy bizonyos területei, például a hallásban részt vevő területek esetleg aktívabbak a kelleténél. Ez is magyarázatot adhat arra, hogy hogyan keletkeznek a fantomérzékelések. Amikor alszunk, akkor is ugyanezen agyterületek aktivitása  megváltozik.

Egy nemrégiben végzett kutatás azonosított néhány olyan agyi mechanizmust, amely mind a fülzúgás, mind az alvás hátterében áll. Ezeknek a mechanizmusoknak — és a kettő közötti kapcsolatnak a jobb megértése — egy napon segíthet abban, hogy megtaláljuk a tinnitus kezelésének és kezelésének módját.

Alvás és fülzúgás

Amikor elalszunk, testünk az alvás több szakaszát éli át. Az alvás egyik legfontosabb szakasza a mély alvás, az alvás legpihentetőbb szakasza, amelynek során az agyi aktivitás jellegzetes hullámokban halad végig az agy különböző területein, amelyeket együttesen aktivál, mielőtt továbblép. Ilyen például a memóriával és a hangok feldolgozásával foglalkozó agyterület.

Úgy gondolják, hogy az alvás ezen szakasza lehetővé teszi az agy neuronjainak (az információkat küldő és fogadó speciális agysejtek), hogy regenerálódjanak, miközben az alvás segít abban is, hogy kipihentnek érezzük magunkat. Úgy gondolják, hogy a memóriánk szempontjából is fontos.

Ám az agy nem minden területén tapasztalható ugyanolyan mértékű lassú hullámú aktivitás. A leghangsúlyosabb azokon a területeken, amelyeket ébrenlétben használunk a legtöbbet, például a motoros funkciók és a látás szempontjából fontos területeken. Néha azonban bizonyos agyterületek túlműködhetnek a mély alvás során. Ez történik az olyan alvászavarokban, mint az alvajárás.

Hasonló dolog történhet a fülzúgásban szenvedő embereknél is. A tanulmány készítői szerint a hiperaktív agyi régiók ébren maradhatnak az egyébként alvó agyban. Ez megmagyarázná, hogy sok fülzúgásban szenvedő ember miért tapasztal gyakrabban alvászavarokat, mint azok, akiknek nincs fülzúgása. A fülzúgásos betegek több időt töltenek felszínes alvással. Egyszerűen fogalmazva, a fülzúgás megakadályozza az agyban a mély alváshoz szükséges lassú hullámú aktivitást, ami felszínes és megszakított alvást eredményez.

De annak ellenére, hogy a fülzúgásos betegek átlagosan kevesebb időt töltenek mélyalvással, mint a fülzúgás nélküli emberek, a vizsgált kutatások arra utalnak, hogy a mélyalvás egy részét alig befolyásolja a fülzúgás. Ennek oka az lehet, hogy a legmélyebb alvás során zajló agyi aktivitás valójában elnyomja a fülzúgást.

Az agy többféleképpen is képes lehet elnyomni a fülzúgást a mélyalvás során. Az elsőnek az agy neuronjaihoz van köze. Hosszú ébrenléti időszak után az agy neuronjai feltehetően lassú hullámú aktivitási módba kapcsolnak, hogy regenerálódjanak. Minél több neuron van együtt ebben az üzemmódban, annál erősebb a késztetés, hogy az agy többi része is csatlakozzon. Az alvás iránti késztetés elég erős lehet ahhoz, hogy az agy neuronjai végül lassú hullámú aktivitási módba lépjenek. És mivel ez különösen az ébrenlét alatt túlműködő agyi régiókra vonatkozik, fülzúgás ennek következtében elnyomható.

A fülzúgás kezelése

Azt már tudják a kutatók, hogy a fülzúgás intenzitása egy adott nap folyamán változhat. Úgy gondolják, hogy ha megvizsgálják, hogyan változik a fülzúgás alvás közben, akkor közvetlenül megismerhetik, hogy az agy mit tesz ezért az ingadozásáért. Ez azt is jelenti, hogy talán képesek lehetnek az alvás manipulálására a betegek közérzetének javítása érdekében, és új tinnitus-kezelések kifejlesztésére.

A jövőbeli kutatásokban az agyi aktivitás rögzítésével egyszerre lehetne nyomon követni az alvás szakaszát és a fülzúgás aktivitását az agyban. Ez segíthet többet megtudni a fülzúgás és az alvás közötti kapcsolatról, és megérteni, hogyan enyhíthető a fülzúgás a természetes agyi aktivitással.