Ebből adódóan bárhova is utazom a világban, mindig megkeresem azt a kávézót, ahol a legfinomabb kávékülönlegességeket készítik. Bécsben már többször jártam, így nem mehetek el szó nélkül a bécsi kávéházi kultúra mellett, amelynek mára már több évtizedes hagyománya van, és amelyet világszerte hatalmas érdeklődés övez.
A bécsiek úgy vélik, hogy 1683-ban a törökök sikertelen hadjárata után zsákmányolt kávébabbal került a városba a különleges ital, aminek fogyasztását már-már művészi szintre emelték a helyiek. 300 évvel később pedig egy olyan kulturális életérzést teremtettek ebből, hogy 2011 novemberében a bécsi kávéházi kultúra hivatalosan is felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe.
Egy tradicionális bécsi kávéház semmivel sem összehasonlítható.
Antik bútorok, márványasztalok, sejtelmes fényekben úszó tükrök a falakon. Egy olyan légkörbe lép be ilyenkor az ember, ami egyszerűen magával ragad és visszarepít a régi korokba egy szempillantás alatt. Lényegében olyan, mint egy második nappali, ahol kiszakadhatunk a mindennapok mókuskerekéből, inspirálódhatunk egy kicsit. Nem véletlen, hogy megannyi költő és művész vonult el ide lecsendesedni, ihletet meríteni.
Egyetlen csésze kávé mellett – amelyet hagyományosan ezüsttálcán, egy pohár víz kíséretében szolgálnak fel – órákon át elüldögélhetünk a kávéházban anélkül, hogy bármi mást rendelnénk. Nem érezzük magunkat feszélyezve, olyan, mintha a második otthonunkban lennénk.
A bécsi kávéházi kultúra egyik nagykövete és az egyik legrégebbi kávépörkölő maga Julius Meinl volt, aki már 1862-ben is szívügyének tekintette, hogy kávéival inspirálja az embereket. Amikor Bécsben jártam, be is tértem egy kávézóba, ahol a felszolgálók egy rendhagyó történelemóra kíséretében hatalmas szenvedéllyel meséltek nekem a kávéról. Egészen a kávébabtól a csészéig.
A klasszikus folyamat szerint a zöld kávészemeket hagyományosan magasan fekvő, a világ vezető kávétermő területeiről takarítják be, ahonnan szigorú minőségellenőrzési folyamatok után a pörkölőüzembe kerülnek. Itt a pörkölés előtt a kávét megtisztítják mindenféle idegen anyagtól, és ha szükséges, minden egyes kávébabot elektronikusan ellenőriznek. Számomra döbbenetes volt hallgatni, hogy mennyi apró, mégis fontos lépés szükséges ahhoz, hogy finom és harmonikus ízű kávét ihassunk.
A pörkölést 3 csoportba osztják, világos, közepes és sötét. A világosabb savasabb, intenzív, így leginkább filteres kávékhoz ideális. A közepes enyhén savas, karamellizált ízvilágú, így tökéletes alapja a bécsi kávérecepteknek. A sötét pörkölés intenzív, erősen karamellizált és testesebb, így ideális az eszpresszókhoz. A pörkölt kávé, legyen az szemes vagy őrölt, nagyon érzékeny termék. Hogy megóvják az oxigéntől, a szagoktól, páratartalomtól, hőtől és fénytől, a kávét közvetlenül a pörkölés után egy légmentes zárófóliába csomagolják. Ezzel garantálják, hogy az asztalunkra kerülő forró ital tökéletes lesz.
És mint minden, ami a bécsi kávéházi kultúrából indul, és a művészetet, valamint az inspirálódást hirdeti, ma már világszerte ismert az a kezdeményezés, amikor a költészet világnapja alkalmából, március 21-én, Magyarországon is számos helyszínen verssel fizethetünk a kávénkért.
Tavaly is részt vettem ezen a meghirdetett programon, így biztosan idén sem hagyom ki, hiszen sok-sok kávézóban lesz erre lehetőségünk itthon is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.