Kevés megosztóbb élelmiszer létezik a párizsinál: egyesek rajonganak jellegzetes ízéért, míg mások meg nem ennék. De mégis, hol kezdődött a párizsi története?
Sok legenda kering a párizsi eredetéről, hitelességük azonban megkérdőjelezhető. Az egyik legelterjedtebb elmélet szerint egy francia pilóta találta fel - innen ered a név - míg más eredetmítosz egy Párizsban élő henteshez köti.
Egy pikáns feltételezés szerint pedig a használt gumi és a bélbe töltött hús alaki hasonlósága miatt kapta a parizer elnevezést, mivel német nyelvterületen így nevezik a gumióvszert.
Ezeknél hihetőbb elmélet, hogy amikor a világhódító útja kezdetét vette, élelmes hentesek a jobb eladhatóság érdekében az akkor felkapott francia fővárosról nevezték el a felvágottat. Annyi bizonyos, hogy egy párizsi kolbász, parizer vagy parizerwusrt nevű termék már létezett a 19. század közepe óta a forrásokban.
Németországban, Skandináviában lyoner, angol és latin nyelvterületen bologna sausage vagy baloney, míg Ausztriában, Magyarországon és Romániában parizer néven ismerik.
Manapság a vágóhídi nyesedékek temetőjeként él az emberek köztudatában, pedig a párizsi eredeti receptje kifejezetten finom, mindenfajta tartósítószert nélkülöz. Az eredeti hozzávalók szerint a párizsi:
80% I. rendű marhahús és 20% finomra vágott szalonna vagy 70% I. rendű marhahús, 20% I. rendű sertéshús és 10% szalonna felhasználásával készült.
Sóval és borssal ízesítették, és 30-50 perc füstölés után hidegen tálalták. Mivel a párizsi megjelenése egybe esett az ipari, vele együtt az élelmiszeripar forradalmával így a hagyományos hentesáruk mellett csakhamar megjelentek a gyári párizsik is.
Az iskolai tízóraikból jól ismert párizsi hosszú évtizedek eredménye. A korábban ínyencségnek számító hentes áru a tartósítószerek és élelmiszeripari kemikáliák megjelenése miatt egyre silányabb minőségű lett, veszített presztízséből. Pedig egy borjúpárizsis szendvics, vagy egy jól elkészített rántott párizsi mennyei!
Szigorú szabályokhoz kötött, hogy milyen felvágottat lehet párizsinak nevezni. A Magyar Élelmiszerkönyv szerint legalább 51 % hústartalmú, minimum 55 mm átmérőjű termék nevezhető párizsinak, amiből a csontról emechanikusan lefejtett hús nem lehet több 10%-nál. Az élelmiszerboltokban elérhető legelterjedtebb párizsi recept:
63% sertéshúst, szalonnát, bőrkét, inat, különböző emulgálószereket, ízfokozót, színezéket és aromákat tartalmaz.
Hosszú utat járt be a parizer a hentespultok mögött, népszerűségét még a recept negatív változása sem volt képes megtörni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.