Minden idők 10 legjobb történelmi filmje

1. Ben Hur (1959)

A bő háromórás Ben Hur minden idők egyik legnagyszabásúbb mozifilmje, a korszak szuperprodukciója, az addig volt legnagyobb költségvetéssel, kilencperces kocsiversennyel, tömegjelenetek sorával és 11 Oscar-díjjal, amivel azóta is csúcstartó (egy ideje már holtversenyben). A Charlton Heston főszereplésével készült film Krisztus életének idejében játszódik, és a főhős júdeai herceg kalandos sorsa több ponton is összetalálkozik Jézuséval.

Ridley Scott filmje néhány évtizeddel később játszódik, mint a Ben Hur, de akadnak párhuzamok: a Russell Crowe alakította főhős ugyanúgy magasról zuhan a rabszolgasorba, hogy aztán újra felküzdje magát. A szintén Oscar-díjas mozi ráadásul pont azt a műfajt élesztette újra, ami a Ben Hur időszaka óta tetszhalott volt Hollywoodban: a kardozós-szandálos ókori filmekét.

A 13. század végi skót szabadságharcot és annak vezetője, William Wallace sorsát feldolgozó nagyszabású epikus mozi Mel Gibson megdicsőülését hozta el: ő volt a rendezője, producere és főszereplője is a filmnek, ráadásul előbbi kettő minőségében Oscar-díjat is kapott érte. A film végi brutális kínzási jelenet pedig már megelőlegezte Gibson későbbi rendezéseinek hangvételét.

4. A rózsa neve (1986)

Umberto Eco műve regényként is zseniális és filmként (rendező: Jean-Jacques Annaud) is emlékezetes. A történet egy 14. századi itáliai kolostorban megesett gyilkossági ügyet göngyölít fel, de ennél sokkal több van benne: filozófia, teológia, művészettörténet, különleges figurák, váratlan fordulatok, sőt még egy szexjelenet is.

A filmtörténet egyik leghíresebb rendezője, Szergej Eizenstein a szovjet mozi talán legnagyszabásúbb filmjét készítette el két részben a második világháború után. Az oroszok legendás uralkodója, IV. Iván cár életét bemutató film tartalmazza mindazt, amiről Eizenstein híres: lenyűgöző monumentalitás, bravúros vágástechnika és olyan képek, mintha minden filmkocka egy képzőművészeti alkotás lenne.

D. W. Griffith a filmtörténet korai időszakának egyik legfontosabb rendezője volt, aki először alkalmazott olyan közelképeket és kameramozgásokat, amiket máig is használnak a filmesek. Leghírhedtebb alkotásában az amerikai nemzet születésének történetét viszi filmre, korszakos rendezői megoldásokkal (mint például a finálé üldözési jelenetének párhuzamos vágása) és máig vitákat kiváltó ideológiai mondanivalóval (mint a fajgyűlölő Ku Klux Klán pozitív bemutatása).

7. A nagy ábránd (1937)

A nagy francia rendező, Jean Renoir és a nagy francia színész, Jean Gabin közös filmje német hadifogolytáborban raboskodó francia katonák között játszódik, akiket összehoz a háború - kiegyenlíti a köztük lévő társadalmi különbségeket. A humánum mindenekfelett állását hirdető film az első világégést még az úriemberek háborújaként mutatja be, ahol egy német táborparancsnok meghívhatja teára a francia foglyait.

Ezzel szemben a második világháborúban és A piszkos tizenkettőben már nagyítóval sem találunk úriembereket, sőt: súlyos büntetésekre ítélt fegyencekből szerveznek kommandót az amerikaiak egy kockázatos németországi bevetés végrehajtására. A sztárparádét (Charles Bronson, Telly Savalas, John Cassavetes, Donald Sutherland) felvonultató és azóta kultikus kedvenccé váló filmben persze kiderül, hogy a rosszfiúknak is van szívük.

A vietnámi háború sötét történetéről szóló filmek közül az Apokalipszis most mellett A szakaszt is beválogathattuk volna az ifjú Charlie Sheennel és Willem Dafoe szitává lövésével, ám végül kicsivel Coppola filmje győzött, melyben épp Charlie Sheen apja, Martin a főszereplő. A film egy hajóút története, mely egy megőrülő és a dzsungelban királyságot alapító ezredes (Marlon Brando) felkutatásáért zajlik, de egyben letaglózó utazás az háború borzalmai és az emberi lélek mélyére is.

10. 80 huszár (1978)

A március 15-i ünnep tiszteletére egy 1848-as filmet választottunk a magyar történelmi mozik közül, de SáraSándor alkotása könnyen lehet, hogy enélkül is kategóriagyőztes lenne. A film valós történeten alapszik: a forradalom kitörésének hírére a császári seregben külföldön állomásozó magyar huszárok egy csoportja a parancsot megtagadva hazaindul, miközben le kell győzniük az üldözőiket, az út veszélyeit és saját magukat is.