Orosz filmklasszikusok - 10 film, amit neked is látni kell

Oroszország film orosz filmművészet szórakozás program
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Sorozatunkban havonta bemutatjuk egy-egy nemzet moziját a legfontosabbnak tartott és kedvenc filmjeinken keresztül. Szeptemberben az oroszokat spájzoljuk be, természetesen a szovjet korszakot is figyelembe véve.

1. Patyomkin páncélos (1925)

Minden idők egyik leghíresebb mozija, a filmtörténeti kurzusok kötelező tétele a Patyomkin páncélos, amelynek egyes jeleneteit (mint például a lépcsőn leguruló babakocsit) azóta számtalan egyéb filmben is megidézték. A rendezőzseni Szergej Eizenstein a maga korában forradalminak számító (és azóta is alkalmazott) vágástechnikája révén a fekete-fehér némafilm még a cseppet propagandisztikus történet ellenére is máig élvezetes filmélmény.


2. Rettegett Iván (1945)

Eizenstein két évtizeddel később, a második világháború után a szovjet mozi tán legmonumentálisabb filmjét készítette el két részben (a nagyobbik felét még fekete-fehérben, a végét már színesben). Az oroszok legendás uralkodója, IV. Iván cár életét bemutató film lenyűgözően nagyszabású, itt is megjelenik a rendező bravúros montázstechnikája és olyan képekben tobzódhatunk, mintha minden filmkocka egy-egy képzőművészeti alkotás lenne.

3. Szállnak a darvak (1957)

A szovjet-orosz mozi mindig is erős volt a háborús filmek (főleg a második világháborúsak) terén, de közülük is kiemelkedik az érzelmi folyamatokat bravúrosan megjelenítő Szállnak a darvak, amely a maga idejében cannes-i Arany Pálmát is nyert. A története egy szerelmi háromszöget mesél el: a kamaszként egymásba szerető Vera és Borisz kapcsolatába betör a háború, a frontra kerülő fiú fivére pedig megkörnyékezi az otthonmaradt lányt.



4. Élt egyszer egy énekesrigó (1971)

A világ filmművészetében bekövetkező változások (főleg a francia újhullám) hatása még a nagy Szovjetunióba is elért, amire kiváló példa az Élt egyszer egy énekesrigó is. A grúz Otar Joszeliani (aki egy ideje már Franciaországban él és alkot) korai filmje egy zenekari dobos egyetlen napjáról szól, amelyet a városban keresztül-kasul mászkálva tölt. A laza epizódokból álló film minden jelenetéből árad a szabadság, a végére pedig még a dráma is megérkezik.


5. Solaris (1972)

Eizenstein mellett talán a másik legjelentősebb (és a világ filmművészetére legnagyobb hatást gyakorló) orosz rendezőóriás Andrej Tarkovszkij, akinek Solaris című filmje azért is került a listánkra (klasszikus mivolta mellett), mert rajta keresztül a rendkívül gazdag szovjet-orosz sci-fi műfajáról is megemlékezhetünk. A Stanislaw Lem regényéből készült film egy űrállomás rejtélyes haláleseteinek titka körül forog, és persze Tarkovszkij alkatához illően inkább a sci-fi zsánerének filozofikus oldalát helyezi előtérbe.


6. Stalker (1979)

Nem kevésbé filozofikus, ugyanakkor látványában is lenyűgöző filmje Tarkovszkijnak a Stalker, melyben a főhős egy olyan vezető, aki a lezárt, elhagyott és titkokat rejtő Zónába csempész be utazókat, ezúttal egy professzort és egy írót. Az útjuk igazából az emberi lélek mélyére vezet, miként a Zóna is szimbolikus hellyé nő a filmben, amely minden belépőnek más arcát mutatja.


7. Jöjj és lásd (1985)

Minden idők egyik leghatásosabb, legfelkavaróbb háborús filmje a Jöjj és lásd. Elem Klimov rendező jónéhány olyan képsort alkotott a filmjében, amiket nehéz elfelejteni, ha csak egyszer is látta őket az ember. Oroszország náci lerohanását egy parasztfiú, Flera szemén át mutatja be, aki épp akkor áll be a partizánok közé, amikor elszabadul a pokol.


8. Csalóka napfény (1994)

Nyikita Mihalkov rendező már egy korábbi mesterművében, az Etűdök gépzongorára című filmben is bebizonyította, hogy mennyire értően tudja Csehovot a mozivászonra adaptálni, és ez az Oscar-díjas alkotása (melyben a saját családja történetébe avat be) is úgy kezdődik, mint egy Csehov-dráma: katonatiszt főhőse idilli nyarat tölt a családjával a dácsán, amikor azonban egy vendég érkezése Moszkvából összekuszálja a viszonyokat. Mivel 1936-ban járunk, a sztálini leszámolások idején, a tét nem kicsi.


9. A visszatérés (2003)

Már a legújabb orosz filmes generáció tagja Andrej Zjagincev, közülük is az egyik legígéretesebb, akinek A visszatérés című bemutatkozó filmje rögtön számos díjat nyert világszerte. A tökéletesre csiszolt formanyelven elbeszélt dráma egy "családi kirándulás" története: a többévi távollét után visszatérő apa egy hétvégi túrára viszi a két kiskamasz fiát, akik sem azt nem tudják, hogyan viselkedjenek a hirtelen visszakapott apjukkal, sem azt: hova tartanak.


10. Éjszakai őrség (2004)

Az ezredforduló óta egyre több szórakoztató filmben bizonyítja be az orosz filmgyártás, hogy ha akar, képes olyan nagyszabású, látványos mozik létrehozására is, mint az amerikaiak. Ilyen az Éjszakai őrség is, amely az azonos című fantasy-regényből készült, és amelynek a könyvhöz hasonlóan két folytatása is elkészült azóta. A moszkvai éjszakában egymással küzdenek az örök Világosság és Sötétség titkos csapatai, a vámpírokkal tűzdelt sztoriban pedig még régi KGST-autók is szerepet kapnak.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.