Nehéz természetű ember
Alexander Selkirk 1676-ban született egy skóciai halászfaluban egy cipész kisebbik fiaként. Már gyerekkorában felszínre került nehéz, kötekedő természete, gyakran keveredett konfliktusba, majd viszonylag fiatalon tengerésznek szegődött. Egyes források szerint a Cinque Ports nevű kalózhajó legénységét erősítette, más források szerint megmaradt törvényes keretek között, és William Dampier felfedezőcsapatához szegődött. Bármi volt is az igazság, az tény, hogy nem tudott kibújni a bőréből, és összeférhetetlen természete a hajón is számos problémát okozott. Ennek köszönhette később a lakatlan szigeten töltött éveket is.
Egy különös száműzetés rejtélye
Abban a kérdésben is eltérnek a források, hogy pontosan mi vezetett Selkirk különös száműzetéséhez 1704-ben. Egyesek úgy tudják, tengeri betegség és klausztrofóbia gyötörte, ezért maga kérte a kapitányt, hogy rakják ki egy szigeten, más helyeken viszont az olvasható, hogy lázadást szított a kapitány ellen, ezért távolították el a hajóról. Az azonban biztos, hogy egy puskával és lőporral, némi élelemmel, néhány alapvető szerszámmal és egy Bibliával megkezdte magányos életét a szigeten, ahol igen életrevalónak bizonyult és rendkívül élvezte a nyugodt, békés életet. Napjait halászattal, vadászattal és egyéb élelemszerzéssel töltötte. Szorgalmasan olvasta a Bibliát, és ha úgy hozta a kedve, zsoltárokat énekelt. Befogott néhány vadkecskét is, és tenyészteni kezdte őket. Húsukat füstöléssel tartósította, tejükből sajtot készített, bőrükből pedig ruhákat varrt. Két kunyhót is épített a szigeten: az egyiket egy forrás mellé, a másikat pedig a sziget legmagasabb pontjára, ahonnan jól beláthatta a környéket.
Szabadulás a szigetről
Közel öt éve élt már a szigeten, amikor egy Duke nevű hajó kötött ki a partjainál, hogy a legénység vizet vegyen fel. Eközben találtak rá Selkirkre, akit magukkal vittek, így hazatérhetett. Miután megérkezett Angliába, az Englishman nevű lap újságírója, RichardSteele egy cikkben megírta a történetét. Ez a csoda is három napig tartott, Selkirk visszatért a szülővárosába, ahol feleségül vett egy Sophie nevű lányt, és együtt Londonba költöztek. Nem tudott azonban sokáig meglenni a szárazföldön, hamarosan ismét tengerre szállt, és utazásai során állítólag elvett egy özvegy kocsmárosnét is. A halál is egy hajón érte, a Weymouth hadnagyaként halt meg 1721-ben, valószínűleg sárgaláz végzett vele.
Csak a képzelet szüleménye?
A legenda szerint Defoe jó barátságban volt a Selkirköt megmentő hajó kapitányával, Woodes Rogersszel, tőle hallotta a különös történetet, ami a Robinson Crusoe alapötletét adta. Sokan azonban kételkedtek abban, hogy valós történet a regény alapja, és inkább legendának vagy Selkirk kitalációjának vélték. Közel háromszáz évet kellett várni, míg bebizonyosodott, hogy Selkirk története nem a képzelet szüleménye. 2000-ben egy régészcsapat ásatásokat kezdett a Chile partjaitól hétszáz kilométerre levő Más a Tierra szigeten, ahol megtalálták az egykori szigetlakó nyomait. Először olyan hajózási műszereket leltek, amiket a 18. század elején használtak, de az ásatás többi eredménye is alátámasztotta Selkirk történetét. Megtalálták mindkét kunyhó maradványait és a kecsketenyésztés nyomaira is rábukkantak. A felfedezéseknek köszönhetően a szigetet hivatalosan is átkeresztelték Robinson Crusoe szigetének, a szigetcsoport legnyugatibb tagja pedig Alexander Selkirk nevét kapta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.