Szamurájok és gésák Budapesten

Igencsak rendhagyó kiállítással tiszteleg a japán kultúra előtt a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum. A hagyományos, történelmi relikviákat felsorakoztató tárlat helyett ugyanis ezúttal a múlt és a jelen közti kapcsolat megteremtése, a Kelet és a Nyugat közti távolság áthidalása, a hagyományok nem feltétlenül tradicionális átörökítése a kiállítás apropója.

A japán történelem és kultúra számos külföldi regényt, képzőművészeti alkotást vagy filmet ihletett, a Szamurájok és gésák - Hagyományos japán viselet és kortárs magyar ékszerek tárlat pedig bebizonyítja, hogy a magyar iparművészetre is inspirálóan hatott. A kiállítás kurátora a 18-19. századi japán női és férfi viselet, fegyverzet és az ezekhez kapcsolódó használati tárgyak - gyakran kuriózumszámba menő - elemei közé neves magyar ékszertervezők az adott darabokra reflektáló kreációit tűzdelte.

Fajcsák Györgyi, a gyűjtemény vezetője elmesélte, hogy a kiállítás gondolata akkor született meg, amikor három évvel ezelőtt személyesen felkereste egy japán hölgy, hogy obi (a kimonóhoz tartozó öv) anyagokat ajándékozzon a múzeumnak. A nagylelkű felajánlás egyfajta elismerése az intézmény művészeti szerepvállalásának, hiszen a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum kollekciójának minden egyes eleme a neki kijáró megbecsülésnek örvend. Ezek után maga Fajcsák Györgyi tette meg a következő lépést, és megkeresett kortárs magyar ékszertervezőket, hogy a hagyományos japán viselet és a szamuráj szertartáshoz kapcsolódó kiegészítők által motiválva készítsenek egyedi alkotásokat. Ennek a nemzetközi összefonódásnak az eredménye a jelen kiállítás.

Az első tanács - amit a múzeumba való belépés előtt mindenképpen érdemes fontolóra venni -, hogy csak abban az esetben váltson jegyet az érdeklődő a tárlatra, ha van egy békés, ráérős délutánja. Hiszen bár több monumentálisabb darab is helyet kapott a kollekcióban, az élmény ezúttal az apró, szabad szemmel esetenként alig látható nüanszok felismerésében rejlik. A felvonultatott magyar művészek leleménye ugyanis az áthallásokban gazdag, aprólékos kidolgozás, a japán minták új környezetbe helyezése, úgynevezett modernizációja, mely csak a türelmes, kutató tekintet számára elérhető. Király Fanni, Ádám Krisztián, Huber Kinga, Bartl Dóra vagy Péter Vladimir munkáinak rajongóit persze valószínűleg nem szükséges külön türelemre inteni: az ékszerművészet szerelmesei jól tudják, hogy ezeket a darabokat aprólékosan érdemes ízlelgetni, akárcsak egy japán haiku gondosan kiválasztott szókapcsolatait.

"Vigyázz, hova lépsz!
Szentjánosbogár fénylett
tegnap este ott."

- olvasható Kobayashi Issa (1763-1827) haikuja Király Fanni bodza és mimóza hajtűt, mákvirág gyűrűt és füves brossot felvonultató kollekciója mellett. A japán versike, mint kiegészítő elem azért is különösen leleményes, mert egy, a rohanó világunkban igencsak kivételesnek számító attitűdre: a lassú elmélkedésre készteti a szemlélődőt. A több millió forintot érő, ujjbegynyi miniatűrök, a falra feszített textíliák, a katonás rendben sorakozó díszhajtűk, a vitrin mögött kuksoló, antik kokeshi babák értéke - az ékszerekhez hasonlóan - részletgazdagságuk felfedezésekor válik bizonyítottá.

A keleti ornamentika, a finom anyaghasználat és a japán precizitás iránt érdeklődő szülőknek akkor sem kell lemondaniuk az esetlegesen több órára nyúló bámészkodásról, ha éppen nincs hova tenni a csemetéket. Amíg ugyanis a férfiak a páncélok, a kardok és szablyák bűvöletében a hősiesség mibenlétét boncolgatják, a hölgyek pedig gondolatban az egyedi tervezésű ékszereket próbálgatják, addig a tárlat negyedik termében a gyerekek is megtalálják a nekik tetsző időtöltést: állatfigurákkal, babákkal, makettekkel berendezett szobában, több tucat színes ceruzából válogatva színezhetik a külön nekik odakészített japán ábrákat.

Hol találod?
Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, 1062 Budapest, Andrássy út 103.
Nyitva tartás: szerda-vasárnap: 10.00-18.00

Bővebb info: http://www.hoppmuzeum.hu/