Győzni mindenki szeret!

A 2012-es esemény volt az első, és a sikerén felbuzdulva idén megismétlik a találkozót. Tavaly nyolc versenyszámban 300 jelentkező próbálta ki magát, a területi selejtezőkből pedig 110-en jutottak be a döntőbe. És nem gyerekek! Egyértelművé vált, hogy a társasjáték nem csak a kicsik szórakozása, sőt! Kiderült, ha tétje van a versenynek, minden korosztály komolyan veszi a megmérettetést.

Az idei olimpiát a Társasjátékok Ünnepének keretén belül rendezik. Nemcsak az igazi klasszikus játékokat lehet kipróbálni, de a legújabbakat is. „Több mint 25 éve szervezek társasjáték-klubokat a Gémklub alapítójaként, amely az első évtizedében teljesen nonprofit tevékenységet folytatott. A játék öröméért folytatott kulturális misszió volt ez számunkra. Minél több emberrel meg akartuk ismertetni a társasjátékok különleges világát. Ehhez a misszióhoz kapcsolódik ez a rendezvény is. Ezen bárki könnyen belecsöppenhet a játékba: több mint 50 játékmester várja a látogatókat, hogy segítsenek minden társaságnak a megfelelő játékhoz leülni, és hogy elmagyarázzák a szabályokat. A rendezvényt ma már minden jelentős játékkiadó támogatja. A misszió partnerekre talált” - összegzi Aczél Zoltán, a rendezvény ötletgazdája.

A versenyszellem többé-kevésbé mindenkiben benne van, győzni mindenki szeret. Ha kedvet kaptál, látogass el az esemény hivatalos oldalára, ahol a napokban tették közzé, hogy idén milyen versenyszámokban lehet indulni.

Sokan dalszerzőként és énekesként, esetleg zenei producerként ismerik Pierrot-t, azt már kevesebben tudják róla, hogy igazi „játékos”. Játékot fejleszteni és játszani egyaránt szeret. Rendszeres esemény nála a „Szalon”, amelyre meghívja a barátait társasjátékozni.

Mesélnél ezekről az estekről?

Október elején ünnepeltük a Táblajáték Szalon egyéves évfordulóját. Lassan már harminc alkalommal tartottuk meg ezt a kis rendezvényt, amit nagyon megkedveltünk. Kéthetente összegyűlünk, barátok és ismerősök, nagyjából 18 és 68 év közöttiek, és eldobjuk a hétköznapi gondokat, hogy játsszunk. Persze a táblajátékok általában újabb gondokat rónak ránk, hiszen be kell utazzuk a Földet, el kell hoznunk a maják legféltettebb kincsét, sikeres selyemkereskedőkké kell válnunk Indiában, vagy ki kell találjuk, ki volt a fegyvermágnás gyilkosa Londonban, esetleg meg kell mentenünk a világot. Azonban ezek a feladatok hiába tűnnek óriásinak, inkább kikapcsolnak, elsöprik a valóságosakat. Meghívásos alapon egyszerre 10-16 játékos játszik nálunk, általában három asztalnál. A viszonylag nagy gyűjteményem a választás alapja, de nem ritkán a vendégek is hoznak magukkal egy-egy dobozt, aztán sorsolás útján összeállítjuk az asztaltársaságokat és mindenki eldönti, mivel játszana. Az is előfordult már, hogy egy újabb saját fejlesztésemet teszteltük. Ilyenkor azon igyekszem, hogy az élmény senkinek ne legyen kisebb, a prototípus már hasonló igénnyel készül, mint az átlag dobozos játékok. Este hat órától nagyjából éjfélig tartanak a "szalonok", közben gazdag "hideg büfé" és sörkóstoló van izgalmas csemegékkel, így azért jut idő és alkalom egy kis témán kívüli beszélgetésre is.

A könyveidben - például a most megjelenő Magister M-ben - felbukkant-e már ilyen játékos figura?

Nem, az általam jegyzett regényekben még nem volt kifejezetten táblajátékos karakter, emlékeim szerint még szenvedélyes sakkozó sem, de úgy gondolom, ezek a történetek önmagukban jelentik a játékot. Olyasfajta elmerülések ezek egy másik világban, egy alternatív jelenben és múltban, mint amelyeket a Szalonok alkalmával élünk át. Legfeljebb jóval mélyebbek. Megrögzött eszképista vagyok, azaz imádok elszökni a valóságból, és ennek sokféle módja lehetséges. A legizgalmasabb az, ha a világot, amelybe elmenekülhetünk, magunk hozzuk létre. Az új történetben megidézésre kerül a korabeli Pannonia bukásának időszaka, de Hunyadi Mátyás kora és a múlt század első évei is.

Ha eljutsz idén a társasjátékok ünnepére, mit teszel inkább: önfeledten játszol, vagy ellesel olyan ötleteket, amelyeket fel tudsz használni a saját játékfejlesztéseidnél is?

Úgy tervezem, hogy elmegyek a rendezvényre. Talán november 30-án ez összejön, másnap, 1-jén biztosan nem, mert akkor a Pribil György emlékkoncerten játszunk a zenekarommal. Nemrég rendeztek Essenben egy kiállítást, és biztos vagyok benne, hogy sok ott látott újdonságot bemutatnak majd. Körülnézek, talán ki is választom, milyen új elemek kerüljenek majd be a Szalon gyűjteményébe. És esetleg játszom is, ha úgy adódik. És persze lehetséges, hogy némi inspiráció ér, bár azt szoktam mondani, hogy a legfőbb múzsám maga a felkérés, azaz egy konkrét megrendelés jobban inspirál, mint bármi más...