Őfelsége moziba megy: angol királynők a filmvásznon

A 16. századi Angliát kereskedelmi és tengeri világhatalommá tevő I. Erzsébet mindig is nagyon foglalkoztatta a filmesek fantáziáját - főleg a magánélete, hiszen sosem ment férjhez, ami a maga idejében és az ő pozíciójában egészen rendkívülinek számított. A Szerelem és vérpad is ezt a dilemmát állította a középpontba a királynő és Essex grófjának viszonyáról mesélve, és azzal a Bette Davisszel a főszerepben, aki aztán közel 20 évvel később ismét eljátszotta I. Erzsébetet egy másik nagyszabású hollywoodi produkcióban: ez volt A szűz királynő 1955-ben.

Judi Dench sem először játszik már angol királynőt: megtette ezt például már a Szerelmes Shakespeare-ben is, méghozzá Oscar-díjat érdemlően. Külön érdekesség, hogy Dench a filmben mindössze nettó 6 percig látható a vásznon az idős I. Erzsébet királynőként, ezzel pedig ott a helye minden idők legrövidebb Oscar-díjas alakításai között.

Még mindig I. Erzsébet: a „szűz királynő" életét a legátfogóbban Skekhar Kapur indiai-angol rendező dolgozta fel, aki két epikus mozit is készített a témában, Erzsébet uralkodásának egy-egy meghatározó időszakát a középpontba állítva bennük. És mindkétszer Cate Blanchettet a főszerepbe, aki így az egészen fiatal és naiv, valamint a tapasztalt és középkorú Erszébetet is eljátszhatta, nem is akárhogyan.

Szintén Erzsébet, de már a II., azaz a mostani: Helen Mirren Oscar-díjat is kapott azért, mert olyan élethűen formálta meg a jelenlegi angol királynőt ebben a filmben, hogy arra még az érintett is elismerően bólintott. A Diana hercegnő halála után játszódó történetben Erzsébetnek szembe kell néznie a monarchia válságával és az alattvalói szeretet megrendülésével, ráadásul egy fiatal és akaratos miniszterelnök, bizonyos Tony Blair is a nyakára jár - emiatt pedig hosszú uralkodása legnehezebb érzelmi döntéseit kell meghoznia.

A két Erzsébet mellett Viktória volt az a királynő, aki leginkább meghatározta az angol történelmet, még korszakot is elneveztek róla: a „viktoriánus" 19. századot. Ebben a filmben Emily Blunt alakította a 18 évesen a trónt megöröklő, későbbi férjével szerelembe eső ifjú királynőt, akinek nemcsak uralkodóvá, de felnőtté is nagyon gyorsan kellett válnia.

Valós történeten alapul, de azt kissé kibővíti ez az angol film: a második világháború végét és a szövetségesek győzelmét ünneplő éjszakán ugyanis az akkor 19 éves (későbbi II.) Erzsébet és a húga engedélyt kapott, hogy inkognitóban együtt bulizzon az utcán a néppel. Ám míg a valóságban éjfélre hazaértek, ebben a sztoriban megnézhetjük, hogy mi minden történhetett volna velük, ha nem így tesznek.

A viktoriánus kor nagyon hosszan tartott a királynő uralkodásával egyetemben, és ennek nagy részét özvegyként töltötte a trónon Viktória. Ez alatt pedig két olyan szolgája is akadt, akivel közeli, bizalmas barátságot épített ki, és ezzel nem kis aggodalmat váltott ki a környezetéből. Az első egy angol inas, John Brown volt: erről az esetről szól a Botrány a birodalomban című, 1997-es film. A második pedig egy indiai pincér: ezt dolgozza fel a frissen mozikba került Viktória királynő és Abdul. És hogy mi a közös a két filmben a történetek hasonlóságán kívül? Mindkettőben Judi Dench játszotta Viktóriát!