A nő, aki egy illegális autóversenyen legyorsulta Miles Davist: Pannonica de Koenigswarter

Pannonica, becenevén Nica a legnagyobb jazz mecénásként maradt fenn a történelemben. Szerette, óvta és anyagilag támogatta a 20. század legnagyobb jazz-zenészeit. Nem véletlen, hogy számtalan dalt dedikáltak neki a kor legtehetségesebbjei:

A jazz valamikor a 20. század elején kezdett kialakulni Amerikában, pontosabban New Orleans-ben. A jazz híd volt kultúra és kultúra, ember és ember között. Az akkor még elnyomott afroamerikaiak számára a zene mindennapi életük természetes része volt. Ezzel fejezték ki különállásukat, lázadásukat, és ez jelentette azt a csatornát, amin keresztül kiadhatták mindennapos szenvedéseiket.

Thelonious Monk (zongora), Art Blakey (dob), Charlie Parker (szaxofon), Miles Davis (trombita), Quincie Jones (zeneszerző), Horace Silver (zongora) mind-mind elképesztő tehetséggel megáldott jazz- zenészek voltak, és valahogy mindnek köze volt Nicához is.

Nica 1913-ban született, hamisítatlan Rothschild lány volt. A kor szellemiségéhez híven szülei nem engedték továbbtanulni, hanem pillanatok alatt férjet kerítettek a számára: a bárót és diplomatát, Jules de Koenigswartert, akivel 1935-ben házasodtak össze. A házasságból öt gyermek született.

1948-ban érkezett el Nica életében a fordulópont: éppen úton volt Londonból, hogy csatlakozzon a férjéhez, aki akkor Mexikó francia nagykövete volt. A New York-i megállónál azonban telefonhívást kapott a család egy közeli barátjától, Teddy Wilsontól. Ő volt az, aki megmutatta Nicának Thelonious Monk leghíresebb szerzeményét, a Round Midnight címűt, és ezzel örökre megváltoztatta a Rothschild lány életét.

Nica ezután, úgy tudni, hogy még legalább hússzor meghallgatta a számot, majd hátrahagyta férjét, gyermekeit, és az egész rothschildságot. Úgy döntött, meg kell ismernie Monkot, tehát New Yorkba költözött, jazz bárónő lett, egész nap jazzt hallgatott, cigarettázott, ivott és zenészeket furikázott a kocsiján.

Bár Monkkal végül csak 1954-ben ismerkedtek össze, de mindketten tudták, hogy innentől eldöntetett a sorsuk, és 28 éven keresztül el sem engedték egymás kezét.

Nica volt az is, aki, miután mindenki elfordult a drogproblémákkal küzdő Charlie Parkertől, befogadta magához, és Nica könyörgött neki, hogy menjen orvoshoz, kérjen segítséget. A világ egyik legkiválóbb szaxofonosa végül a Jazz bárónő hotelszobájában hunyt el.

Amikor Monk elveszítette zenéléshez való engedélyét, Nica nemcsak őt, hanem az egész családját eltartotta, amíg rendeződött a helyzet. Egyszer még börtönbe is ment a férfi helyett, mivel annak a kocsijában rengeteg kábtószert találtak.

Végül Monkkal való szerelmének a zenész halála vetett véget, 1982-ben. Ezután Nica, a befolyásos, minden elveszett zenészen segítő bárónő magányosan élt. A pletykák szerint több, mint 300 macska szolgáltatta "csupán" a társaságát, és borzasztó körülmények között, élhetetlen bűzben élt 1988-as haláláig.

Kérésére gyermekei a Hudson-folyóba szórták hamvait egy éjszaka, éjfél körül - ami gyönyörűen rímel az első számra, amit Monktól hallott, és egész életét megváltoztatta: a Round Midnight-ra (éjfél körül).