A Pál utcai fiúk (1968)
Einstand, vörösingesek, Füvészkert, Nemecsek: a magyar irodalomnak és magyar filmnek is megvan a maga klasszikus története a gyerekkori barátságokról, az akkor formált csapatok kalandjairól, az ebben a korban mindennél fontosabbnak tűnő játékok tétjéről – ami a Pál utcai fiúk egyike számára valóban élet-halál kérdése lesz. Molnár Ferenc regényéből az 1960-as években szinte hihetetlen módon, magyar-amerikai koprodukcióban készített filmet Fábri Zoltán, amit Oscar-díjra is jelöltek.
Állj mellém (1986)
A horrorirodalom legismertebb alkotója, Stephen King híres arról, hogy bizonyos kedvenc témái sokszor visszatérnek a műveiben, az egyik ilyen pedig a gyerekkor, az ekkor születő barátságok és az ezen keresztül szerzett élmények fontossága. Az Állj mellém! egy egész mozifilmet szentel ennek a témának King novellája nyomán, a műfaja pedig a legkevésbé sem horror, noha a főszereplő kissrácok egy hullát indulnak el közösen megnézni egy régi nyáron – egy olyan régi nyáron, ami egy kicsit megidézi mindannyiunk régi nyarainak hangulatát, amikor egész nap együtt játszottunk a barátokkal.
A legyek ura (1990)
Mi történik akkor, ha egy csapatnyi gyerek magára marad, és valahogy fel kell építeniük a saját társadalmukat? Erre a kérdésre keresi a választ William Golding híres regénye és a belőle készült filmek, a válaszaik pedig nem igazán pozitívak az emberi természetet illetően. A hajótörés után lakatlan szigetre kerülő angol mintadiákok az ösztön és értelem határvonala mentén kezdenek saját polgárháborúba, szegény Röfit pedig örökké siratni fogjuk.
South Park (1997- )
A South Parknál viccesebben, szabadszájúbban, tiszteletlenebb módon immár 25 éve semmi nem tart görbe tükröt a modern társadalom és úgy általában a felnőttek világa elé. Teszi mindezt egy csapatnyi kissrác szemén keresztül: Cartman, Stan, Kenny és Kyle és a többiek kalandjai a maguk minimálgrafikájával és zseniális szövegeivel (amit a magyar fordítás és szinkron még zseniálisabbá tesz) igazi popkulturális jelenséggé, sőt nagyhatalommá váltak, újabban pedig a sorozatévadokon kívül évi két külön filmmel is jelentkeznek.
Harry Potter (2001-2011)
Elsősorban varázslókról, mágiáról, az örök gonosszal való szembeszállásról szól, és fantasy a műfaja a Harry Potter-regényeknek és- filmeknek, de ettől még szinte végig egyetlen bentlakásos iskolában játszódnak, és három kisgyerek felnövekedését követi végig. Harry, Hermione és Ron örök baráti szövetségét pedig még trollok, lélekfalók, Voldemort, sőt a szerelem sem tudja megbontani.
Az (2017, 2019)
Igen, Stephen King híres arról, hogy az egyik kedvenc témája a gyerekkor, az ekkor születő barátságok, és az ezen keresztül szerzett élmények fontossága. Az elátkozott kisváros csatornáiban rejtőző, gyerekekre vadászó félelmetes bohóc történetében ezt a horror műfajában dolgozta fel, a szörnnyel pedig egy gyerekekből álló baráti társaság száll szembe – legalábbis az Az című regényből készült film első részében, mert a második részben már annak lehettünk tanúi, ahogyan felnőttként térnek vissza ugyanők a szülővárosukba, elintézni a félbemaradt ügyüket a bohóccal.
Stranger Things (2016- )
Mára szabályos kultdarabnak, igazi popkulturális alapművek számít a Netflix nyolcvanas évekbe kalauzoló misztikus ifjúsági sorozata, aminek a gyerekhősei a negyedik évadra bizony már kamasszá serdültek. A május 27-én érkező negyedik évad története pedig részben már el is távolodik az eddig látott kisvárostól, Hawkinstól – néhány szereplő számára csak Amerikán belül, mások számára egészen a Szovjetunióig.
Még több filmajánló a Life.hu-n:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.