A norvég származású Belle Gunness igazi viking amazonnak számított a külseje alapján: a 170 centis magasságához bő 100 kilós súly társult, ez azonban csupa izomból állt. Az őt ismerők szerint rendkívüli testi erővel rendelkezett, egy költözés során például egyedül emelt meg egy zongorát. Ezekre a fizikai adottságaira is szüksége volt ahhoz, hogy el tudja követni a szörnyű tetteit – még ha a több ponton rejtélyes története valószínűsíti is, hogy akadt segítsége.
Az eredetileg Brynhild Paulsdatter Störseth nevet viselő lány 21 éves korában, 1881-ben vándorolt ki Norvégiából Amerikába. A korai életéről nem tudunk semmit, így azt sem, hogy egy jobb élet reménye vezette-e a tengerentúlra, vagy a menekülés valami elől, mint akkoriban oly sokakat. 1884-ben már házasságot is kötött Chicagóban a szintén bevándorló Mads Ditlev Anton Sorensonnal, és együtt nyitottak egy édességboltot, ami hamarosan leégett.
Négy gyerekük született, akik közül kettő meghalt vastagbélgyulladásban, ami akár mérgezés következménye is lehetett.
1900-ben leégett a házuk is, de a biztosítás ez esetben is fedezte a károkat. Ahogyan a férj halálakor is, ami pont azon az egyetlen napon következett be, amikor egy előző életbiztosítás még érvényben volt, a következő pedig már érvénybe lépett. A hivatalosan agyvérzésnek minősített halálesetet követően az özvegy begyűjtötte a 150 ezer dollárnyi, akkoriban valóságos vagyonnak számító biztosításokat, és a pénzből egy nagy farmot vett Indiana államban, ahova a két saját és egy nevelt lányával költözött.
Két évvel később újra férjhez ment egy Peter Gunness nevű férfihoz, akinek a családnevét is felvette. Sorra jöttek ezután is a halálesetek:
előbb a férje előző házasságából származó kislány hunyt el, majd a férfi is, egy fejére eső húsdaráló következtében. A hatóságok kissé furcsállták a körülményeket, de nem vizsgálódtak tovább, Belle Gunness ismét begyűjtötte az életbiztosítás összegét, egyedül a nevelt lánya okozott gondot. Ő ugyanis elárulta az iskolatársainak, hogy „a mama megölte a papát”, ezután pedig eltűnt. A megtört szívű anya azt mondta, hogy egy Chicagóba tartó buszra látta felszállni.
Ezután indult be igazán a sorozatgyilkos Gunness. A módszere az volt, hogy újsághirdetéseket adott fel, amiben társat és üzleti partnert keresett magányos fiatal özvegyként. A minden szempontból jó befektetési lehetőségnek számító lehetőségre számos férfi jelentkezett, főként norvég bevándorlók. Miután pedig Gunness szerelmes levelekkel magához édesgette őket, sose távoztak a farmjáról – hasonlóan ahhoz, ahogy a szintén ekkoriban tevékenykedő híres cinkotai sorozatgyilkos, Kiss Béla is intézte a dolgokat.
Figyelt arra, hogy olyan férfiakat hálózzon be, akiket utána nem fog keresni senki, a hullákat pedig a disznói óljában ásta el.
A problémái akkor kezdődtek, amikor az egyik kiszemelt áldozata, George Anderson felébredt arra, hogy a nő éjszaka fenyegetőleg fölé hajol, és ezután hanyatt-homlok elmenekült a farmjáról. Az utolsó ismert áldozata, Andrew Helgelien pedig rendelkezdett egy olyan fivérrel, aki elkezdett kutakodni az eltűnt testvére után, és a nyomok Gunnesshez vezettek.
A nő feje felett elkezdtek gyűlni a sötét fellegek, és a története a végéhez is ért – legalábbis amennyit tudunk belőle.
A farmon álló ház ugyanis leégett, és benne megtalálták Gunness három lányának holttestét, valamint egy fej nélküli női hullát, akit az özvegyasszony holttesteként azonosítottak. A disznóól alatt pedig hullák egész sorát, közte Helgelien és Gunness nevelt lányának testével.
A gyújtogatással azt a Ray Lamphere-t vádolták meg, aki ekkoriban már évek óta a farmon dolgozott, szerelmi viszonyba is keveredett Gunness-szal, és féltékenyen fogadta az egyéb férfiak megjelenését.
A férfira nem sikerült rábizonyítani a gyilkosságot, és csak a halálos ágyán árulta el az igazságot: valójában Gunness tettestársaként tevékenykedett, közösen kábítottak el, és öltek meg több mint 40 farmra látogató férfit.
Az özvegyasszony minden bizonnyal a saját halálát is megrendezte, és a korábbi társára kente azt, hogy így tudjon új életet kezdeni. Hogy merre vezetett az útja, az nem tudható, de bő két évtizeddel később Los Angelesben letartóztattak egy Esther Carlson nevű norvég nőt mérgezési kísérletért, aki a fotók alapján nagyon hasonlított Belle Gunnessre. A tárgyalásra várva, a börtöncellájában hunyt el tuberkolózisban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.