Charlotte Dujardin ostorozása indította el a botrányt, amelyet a lovassportok kiemelkedő alakjai egy újabb tanulságnak tekintenek egy olyan iparág számára, amelynek annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentős változásokat hajtott végre a lovak biztonsága érdekében, még mindig van mit tennie, hogy visszanyerje a közönség bizalmát.
„Ha valaki lovassportokat választja — legyen az póló, díjlovaglás, díjugratás vagy lóverseny —, akkor a ló jóléte kell, hogy legyen az elsődleges szempontja. Ha nem ez a prioritás, és ha a nyilvánosság és a szabályozók számára nem egyértelmű, hogy a ló és a ló jóléte a legfontosabb, akkor a sport veszélybe kerül”
— mondta Lisa Lazarus, a lovassportokat az Egyesült Államokban felügyelő Horseracing Integrity and Safety Authority vezérigazgatója.
Tehát, egy napvilágra került videófelvétel miatt, amelyen Dujardin többször megüt egy lovat — ami állatkínzásnak számít —, a háromszoros olimpiai aranyérmes visszalépett a párizsi olimpiai játékoktól, és a Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) ideiglenesen felfüggesztette a sportolót. Ám kiderült, hogy nem ő az egyetlen, aki nem megfelelően bánik az állatokkal. Carlos Paro figyelmeztetést kapott, miután egy állatvédő csoport fényképeket és bizonyítékokat küldött a FEI elnökének arról, hogy a brazil lovas a ló nyakát egy tiltott, „rollkur” néven ismert, a légzést veszélyeztető mozdulatot használ, ezzel túlhajlítva a lova nyakát. Már a tokiói olimpián is felfüggesztettek egy német edzőt, amiért megütött egy kevésbé együttműködő lovat.
A lovasbotrány dagadt, a People for the Ethical Treatment of Animals (emberek az állatokkal való etikus bánásmódért), amely régóta tiltakozik a lóversenyzés ellen, azt követelte, hogy a lovas versenyszámokat vegyék ki az olimpiáról, és a 2028-as Los Angeles-i ötkarikás játékokon már ne legyenek lovak.
Az amerikai HISA nevű szervezet, amely a lovassportok biztonságosságáért felel az Egyesült Államokban, 2022-ben korlátozta a lovassportokban az eszközhasználatot, meghatározva, hogy a zsoké hányszor ütheti meg korbáccsal a lovát egy verseny során.
A szervezet vezetője szerint az úgynevezett ösztönző eszközök soha nem lesznek széles körben elfogadottak, a közönség szemében pedig egyáltalán nincs létjogosultságuk. A szakember azt is elismerte, hogy nincs bizonyíték az ostor szükségességére, véleménye szerint csak biztonsági okokból szabadna maguknál tartani a versenyzőknek.
A párizsi olimpia az utolsó, ahol az öttusa versenyszámai között szerepel a lovaglás. A Nemzetközi Öttusa Szövetség 2021-ben döntött úgy, hogy a lovaglást akadályversennyel helyettesíti. Ennek előzmény a már említett felfüggesztett német edző viselkedése, aki a tokiói olimpián, azért, mert a német aranyesélyes Schleu Annika lova nem engedelmeskedett a versenyzőnek, ezért ököllel a ló fenekére ütött.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.