Az év 365 napból áll, elosztva a hónapokra, amelyek felváltva 31 és 30 naposak, kivéve a februárt, amely 28 napos, és a szökőéveket, amikor a február 29 napos, és a szomszédos július és augusztus hónapok sem váltanak sokat, hiszen mindkettő 31 napos. Minél többet nézzük a naptárat, annál kevesebb értelme van. Jelenleg október van, és azt gondolnánk, hogy ez az év nyolcadik hónapja, hiszen nem véletlenül „okt”, de úgy tűnik, tévedünk.
Julius Caesar i.e. 46-ban állt elő egy ötlettel a naptár javítására, ám egy kis baklövést követett el, ami 10 nap eltűnéséhez vezetett. A Julián-naptár, amelyet róla neveztek el, végül 11 perccel és 14 másodperccel hosszabb lett, mint egy év tényleges időtartama. A Nap nem tartja magát pontosan a mi napszakunkhoz, ezért vannak szökőévek, hogy ezt pótoljuk. Ez némi szerkezeti problémát okozott, mivel az évszázadok során a naptár és a földi évszakok kezdtek kicsúszni a szinkronból, ami bizonyos problémákhoz vezetett, például ahhoz, hogy nehéz volt kitalálni, mikor van húsvét.
1562-ben úgy döntöttek, hogy valamit tenni kell ezzel kapcsolatban, és a Trentói Zsinat, amely megpróbálta kitalálni, hogyan reagáljon a reformációra, és úgy döntött, hogy a pápára bízza a dolgot. IV. Pius és V. Pius érkezett XIII. Gergely pápa, aki 20 évvel azután, hogy a pápát új naptár kidolgozásával bízták meg, végre létrehozott egyet.
Az 1582-es nagy váltáskor úgy döntöttek, hogy 10 napot elhagynak, hogy a dolgok ismét a helyükre kerüljenek, és az októbert választották, hogy ne ütközzön semmilyen fontos vallási ünneppel. Az emberek október 4-én feküdtek le, és október 15-én ébredtek fel, kivéve a franciákat, akik úgy döntöttek, különcködnek egy kicsit, és decemberben tették ugyanezt: ők december 9-ről december 20-ra ébredtek.
A Gergely-naptárt 1582 óta világszerte elerjedt. Spanyolország, Portugália, Franciaország, az olasz államok, a katolikus Németalföld (a mai Belgium és Hollandia), Luxemburg, a Lengyel-Litván Nemzetközösség és különböző gyarmataik voltak az új naptár első alkalmazói. Két évvel később a Cseh Királyság is úgy döntött, hogy itt az ideje váltani, akárcsak Svájc egyes részei. A 17. században a német Poroszország is átállt a gregoriánra, míg Elzász és Strasbourg nem sokkal azután, hogy Franciaország meghódította őket. 1700-ban Norvégia, Dánia, a protestáns Németalföld és Svájc több része is átállt a naptárra, míg 1752-ben végül a britek is beadták a derekukat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.